Pécsi Ildikó | |
2013-ban | |
Született | Péchy Ildikó 1940. május 21. Polgár |
Elhunyt | 2020. december 5. (80 évesen) Gödöllő |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Szűcs Lajos (1969. január 4. – 2020. július 12.) |
Gyermekei | egy gyermek: Szűcs Csaba |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.) |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1962, színészet) |
Kitüntetései |
|
Halál oka | természetes halál |
Sírhelye | Máriabesnyői Kapucinus temető |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1959–2020 |
Híres szerepei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Ildikó témájú médiaállományokat. | |
Pécsi Ildikó (Polgár, 1940. május 21. – Gödöllő, 2020. december 5.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, országgyűlési képviselő.
A Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Az évek során tagja volt a Pécsi Nemzeti Színház (1962–1966), a Vígszínház (1966–1970), a Mikroszkóp Színpad (1970–1973), a kecskeméti Katona József Színház (1973–1976), a Radnóti Színház (1976–1985), a Népszínház (1985–1990) és 1990 után évekig a József Attila Színház társulatának.
Drámai (Antigoné, Hamlet) és prózai szerepek mellett játszott komédiákban és operettekben is.
Sokat foglalkoztatott film- és televízió-színésznő. Jelentős szerepet kapott az első magyar szélesvásznú filmben, az 1962-ben bemutatott Jókai-adaptációban, Az aranyemberben, amelyben Timár Mihály szerelmét, Noémit játszhatta 22 évesen.
Országos ismertségét, népszerűségét a tévésorozatokban (például: A Tenkes kapitányában és a Lindában) játszott alakításai is erősítették.
Rendezőként is jelentős sikereket ért el. Évekig volt „mindenese” a táci Gorsium Nyári Játékainak. Több tévéjátékot is hasonló minőségben készített.
„Szabad idejében” több száz önálló estet tartott Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből. Sanzon-összeállítása is sikeres volt.
2008-ban megjelent Zeneképzelet című CD-je, melyet a Várnagy Andrea–Farkas Zsolt zongoraművész házaspárral közösen készített.
1975 és 1989 között az MSZMP tagja, 1994 és 1998 között pedig az MSZP színeiben országgyűlési képviselő volt (egyéni mandátum, Budapest 22. sz. egyéni választókerület). 1980-ban a színész szakszervezet elnökségi tagjává választották.
Utolsó hónapjaiban állandó segítségre szorult megromlott egészségi állapota miatt.[1] 2020. december 5-én álmában hunyt el otthonában.[2]
2020. december 19-én helyezték végső nyugalomra a máriabesnyői temetőben, ahol a 2020 nyarán elhunyt férje, Szűcs Lajos is nyugszik. A római katolikus szertartáson búcsúbeszédet mondott Bencze Ilona, Pálos Zsuzsa, Papadimitriu Athina, Gémesi György és Szinetár Miklós.[3][4]
Édesapja Péchy Géza dohányjövedéki tiszt, édesanyja Vámossy Irén háztartásbeli.[5][6] 1960. június 9-én ment hozzá Szilágyi Sándor rendezőhöz, akinek tanúja Léner Péter rendező és egykori színházigazgató volt. Később elváltak. Pécsi szerződése alatt Fodor Antal koreográfussal élt együtt.[7] 1969-ben házasodott össze Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgóval. Fiuk, Szűcs Csaba évtizedekig Máriabesnyő-Gödöllő lakója és a város művészeti életének meghatározó személyisége volt.
Halálának első évfordulóján, 2021. december 5-én L. Péterfi Csaba és a Pécsi Ildikó Színtársulat megalapította a Pécsi Ildikó-emlékdíjat a színésznő emlékének ápolására. A díjat minden évben egy 70. életévét betöltött színésznő kaphatja meg a közönség szavazatai alapján. A díj egy Pécsi Ildikó aláírásával ellátott üveg obeliszk, amely mellé pénzdíj és oklevél is jár.[17]