Ebben a cikkben a Haumann Péter témáját különböző szögekből és szemszögekből vizsgáljuk meg. A Haumann Péter olyan téma, amely a történelem során nagy érdeklődést váltott ki, és különböző kontextusokban vita és vita tárgya volt. A cikkben végig elemezzük a Haumann Péter különböző aspektusait, a társadalomra gyakorolt hatásától a lehetséges jövőbeli következményekig. Azt is megvizsgáljuk, hogy a Haumann Péter hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait. Ennek a cikknek az a célja, hogy teljes és mélyreható áttekintést nyújtson a Haumann Péter-ről, hogy az olvasó szélesebb és részletesebb megértse ezt a nagyon releváns témát.
Haumann Péter | |
Született | 1941. május 17. Budapest |
Elhunyt | 2022. május 28. (81 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Vári Éva (h. 1968–1973) Haumann Ágnes |
Gyermekei | Haumann Petra (1975) Haumann Máté (1980) Haumann Dávid (?) |
Szülei | Haumann József Péter Sturm Franciska |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1959–1963) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1962–2021 |
Híres szerepei |
|
Tevékenység | színész, rendező |
A Wikimédia Commons tartalmaz Haumann Péter témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Haumann Péter (Budapest, 1941. május 17. – Budapest, 2022. május 28.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Budapesten született Haumann József Péter és Sturm Franciska női fodrászok gyermekeként. A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, ahol történelemtanára a későbbi miniszterelnök, Antall József volt. Ezt követően a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt 1959–1963 között.
A debreceni Csokonai Színháznál indult karrierje 1963–1966 között. 1966–1970 között a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja lett, majd 1970-ben két évre a budapesti 25. Színházba került. Ezután dolgozott a József Attila Színházban (1972–1973), a Madách Színházban (1973–1988), a Nemzetiben (1988–1991), az Arizona Színházban (1991–1993) és rövid ideig a Radnóti Miklós Színházban (1993–1994). A Katona József Színház tagja volt 1994 és 2016 között.
2016-tól szabadúszó. 1999–2002 között a Magyar Televízió Slágertévé című műsorát vezette Kovács Katival. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.
2010 őszén választották a nemzet színészévé Kállai Ferenc helyére.
Utoljára 2021-ben a Madách Színházban a Macskák című musical 1500., ünnepi előadásán lépett fel "Tus" szerepében. Ezt a szerepet az 1983-as bemutatót követően 300-szor játszotta el.
2021-ben az ATV Húzós című műsorában bejelentette, hogy nem lép többet színpadra.
Három gyermeke van, Máté, Petra és Dávid, közülük Máté és Petra színészek. Korábban Budapesten élt, majd Paloznakra költözött.
2022. május 28-án hunyt el hosszú betegség után. A Fővárosi Önkormányzat, a Magyar Művészeti Akadémia és a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekintette. 2022. június 17-én helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben, a búcsúztatás a Makovecz-ravatalozóban a katolikus egyház szertartása szerint volt. A temetési szertartást Kocsis István esperes, a Budapest-Istenhegyi Szent László Plébánia plébánosa vezette.
A szertartáson beszédet mondott Rudolf Péter, illetve jelen volt Almási Éva, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Király Levente, Trokán Péter, Körtvélyessy Zsolt, Nemcsák Károly, Szirtes Tamás, Jordán Tamás, Újlaki Dénes, Balázsovits Edit, Schell Judit, Nagy-Kálózy Eszter, Hegedűs D. Géza, Krasznahorkai László, Elek Ferenc, Balla Eszter, Keresztes Tamás, Nagy Ervin, Eperjes Károly, Szacsvay László, Takátsy Péter, Mészáros Béla, Détár Enikő, Pavletits Béla és Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely. Végső nyughelye a Művészparcellában, Bajor Imre, Koós János, Kazal László, Körmendi János és Sztankay István sírja közelében található. Síremléke egy évvel a halála után, 2023. júniusában készült el.