Ebben a cikkben a Simándy József lenyűgöző életét és örökségét tárjuk fel, amelynek hatása határokon és generációkon átível. A szerény kezdetektől a szakterületének vezető alakjává való megalakulásáig a Simándy József kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ezeken az oldalakon keresztül felfedezhetjük pályafutásának legjelentősebb mérföldköveit, legjelentősebb eredményeit és a társadalomra gyakorolt hatását. Tanúságtételeken, elemzéseken és elmélkedéseken keresztül elmerülünk a Simándy József életében és munkásságában, felismerve jelentőségét, és megünnepelve az emberiséghez nyújtott felbecsülhetetlen értékű hozzájárulását.
Híres szerepe a Psalmus Hungaricus (Kodály) előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először Erkel FerencBánk bánHazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.
Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt. 1956–1960 között a müncheni Staatsoperben is fellépett. 1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.
Felesége Hegedűs Judit balettművész volt, gyermekei: Péter, Judit és Katalin.
Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a Hegyvidék megbecsült polgáraként.
Magyar Rádió, daljátékok – Simándy József operaénekes szerepei
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Magyar Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig – és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
Abaújszántón2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avattak: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.
A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek, a szintén róla elnevezett, városközpontot jelentő tér központjában. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hírhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.
2005-ben jelent meg a Simándy József újra „megszólal” című kötet, melynek szerkesztője fia, Simándy Péter volt.
Balatongyörökön, ahol háza és szőlője volt és sok időt töltött, 2006 júliusában avatták szobrát, és évente megemlékeznek róla. 2011-ben utcát neveztek el róla Budapesten.
A kistarcsai összevont iskolát róla nevezték el 2011-ben (Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény).
Volt villája falán emléktáblája a ház lebontása után már nem látható.
A Kistarcsai Kulturális Egyesület 2016-ban országos irodalmi pályázatot hirdetett „Emlékem Simándy Józsefről” címmel, Simándy születésének 100. évfordulója alkalmából. A pályamunkák (melyeknek témája a művésszel kapcsolatos visszaemlékezések voltak) egy kiadvány formájában kerültek kiadásra, a pályázattal megegyező címmel.
2018-ban a Szegedi Nemzeti Pantheonban felavatták Kelemen Kristófnak a művészről alkotott portrészobrát.
2023-ban, első fellépésének 80. évfordulóján Simándy-épületnek nevezték el az Operaház felújított üzemházát.
Diszkográfia
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019
Könyvei
Bánk bán elmondja... Krónikás: Dalos László; Zeneműkiadó, Budapest, 1983
Simándy József újra "megszólal"... A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai; összeáll., szerk. Simándi Péter; "Pro Patria, Pro Musica 1997" Bt., Budapest, 2005
Simándy József újra "megszólal"... A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai; összeáll., szerk. Simándi Péter; jav. utánny.; "Pro Patria, Pro Musica 1997" Bt., Budapest, 2006
Simándy József arcai; szerk. Karczag Márton, Simándi Katalin, Wellmann Nóra; Magyar Állami Operaház, Budapest, 2017 (Az Operaház örökös tagjai)