Napjainkban a 1962 számos területen gyakran megvitatott és elemzett téma. Relevanciája vitathatatlan, hiszen nemcsak az emberek mindennapi életére, hanem globális szinten politikai, gazdasági és társadalmi szempontokra is kihat. Számos vélemény és álláspont született a 1962 körül, ami jól mutatja ennek a kérdésnek a bonyolultságát és fontosságát a mai társadalomban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a 1962-et és annak következményeit, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést adjunk erről a kérdésről.
Ez a szócikk az 1962. évről szól. Az 1962-es számról szóló cikket lásd itt: 1962 (szám).
február 25. – Kína követeli az USAdél-vietnámi fegyveres intervenciójának azonnali befejezését és az amerikai csapatok kivonását.
Március
március 13. – Jugoszláv amnesztiatörvény, amely csaknem 150 ezer olyan személy – nagyrészt emigráns – büntetését törli el (vagy enyhíti), akiket főleg a háború alatti tevékenységük miatt ítéltek el.
március 19. – Életbe lép az algériai fegyverszünet.
március 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés jóváhagyja a szövetkezeti dolgozók társadalombiztosításáról szóló törvényt.
Április
április 3. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) vezetése a párttagságot a gazdasági visszaélések elleni harcra szólítja föl. (Az előző évi gazdasági reform gyakorlatilag kudarcba fulladt.)
április 7. – Az egy éve szabadult Milovan Đilas montenegrói szerb írót a „Beszélgetések Sztálinnal” című művének megjelentetése miatt a jugoszláv hatóságok letartóztatják, majd 5 évi börtönre ítélik, ahonnan 1966-ban szabadul.
július 10–11. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága elfogadja a párt új alapszabályzat-tervezetét, és felhívja a figyelmet „a gazdasági nehézségek leküzdésének szükségességére”. (A felhívást követő párton belüli vita tanulságait a vezetés nem veszi figyelembe.)
október 14. – Megkezdődik a kubai rakétaválság, a világot atomháború fenyegeti. (A Kuba fölött – egy U–2-es kémrepülőgéppel – rutinfelderítést végző Richard Heyser őrnagy felvételeket készített arról, hogy a karibi kommunista szigetországban, San Cristóbal városa mellett, nukleáris töltet hordozására is alkalmas SS–4-es szovjet közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepítenek.)
október 22. – Az Egyesült Államok haderőit a legmagasabb készültségi fokozatba helyezik, a kubai invázió előkészítésére pedig újabb katonákat vezényelnek Floridába. (Az amerikai kormányzat értesíti Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és Kanada kormányát, amelyek teljes támogatásukról biztosítják Kennedy elnököt.)
október 23.–november 20. – Amerikai blokád Kuba ellen, melynek vonalára a második világháború óta a legnagyobb hajóhad vonult fel.
október 23. – Szovjet kormányfelhívás a világ minden kormányához és népéhez, hogy kalózakcióként bélyegezzék meg az USAKuba elleni blokádját.
október 25. – New Yorkban összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol diplomáciai ütésváltásra kerül sor Valerian Zorin szovjet és Adlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet között a kubai válsággal kapcsolatosan. (Zorin nem tudott a rakétatelepítésről, ezért őszintén tagadta azok létezését. Az amerikai delegáció erre bemutatta a világ közvéleményének a kubai szovjet rakétaállásokról készült hírszerzési fényképeket.)
október 27. – A szovjetek Kuba felett légvédelmi rakétával lelőnek egy U–2-es amerikai felderítő repülőgépet, amelynek pilótája, Rudolf Anderson őrnagy életét veszti.
november 20. – Megkezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa, ahol elhangzik többek között Kádár János beszédében az, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”.
november 23. – Lezuhan a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Il–18 típusú repülőgépe, nyolc fő személyzet és tizenhárom utas meghal.
november 27. – Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják , és ezért kiválnak a kormányból
december 2–5. – Tito viszonozza Hruscsov látogatását. (Ismét javulnak a szovjet–jugoszláv kapcsolatok.)
december 4.–8. – Prágában a CSKP XII. kongresszusa hitet tesz az alapvetően irreális gazdasági célkitűzések helyessége miatt. (A párt első titkárává ismét Antonín Novotný-t választják.)
január 10.: megjelent az Antarktisz első geológiai térképe a Francia Nemzeti Földrajzi Intézet kiadásában, több éves nemzetközi kutatás eredményeképp.
január 11. a Szovjetunió Minisztertanácsa által felügyelt szabványügyi bizottság jóváhagyta a GOSZT 9867-61. számú, a "nemzetközi mértékegységrendszerről" szóló új állami szabványt, amely hat alapmértékegységet (m, kg, s, amper, K, cd) bevezetve standardizálja mindennemű fizikai mennyiségmérését (pontosabban, megadását).
április 25-26.: Konferencia a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev-Intézetében a részecskefizikafilozófiai problémáiról: például a részecske és a tér, a részecske mint pontszerű és mint térbeli fogalom. A konferencia legnagyobb feltűnést kiváltó előadása, melynek során I. Sz. Sapiro professzor az elméleti és Kísérleti Fizikai Intézetből javaslatot tesz a Newtontól eredő térkontinuum fogalmának feladására, és egy diszkrét téridő-modell bevezetésére. Nagy vitát vált ki az okság fogalma is, mivel ennek létezését a koppenhágai fizikus-iskola képviselői kétségbe vonják.
április 30.-május 9.: A III. Nemzetközi Űrkutatási Szimpózium Washingtonban, mintegy 400 tudós részvételével. A befejező előadásokat két űrhajós, John Glenn és German Tyitov tartotta, akik űrrepüléseik tapasztalatairól számoltak be.
május 9-10.: Nemzetközi Vulkanológiai Szimpózium Japánban. A fő téma a kitörések előrejelezhetősége, illetve a magma összetétele és a kitörések jellege közti összefüggések. T. Minakami japán kutató felvázolt egy formulát az Aszama-vulkán kitöréseinek előrejelzésére.
május 11.: Massachusettsi mérnökök egy csoportja végrehajtja az első „földönkívüli” lézerkísérletek egyikét: lézernyalábot irányítanak a Holdra, majd regisztrálják a visszaverődését.
május 12.: Washingtonban az Amerikai Fizikai Társaság ülésén bejelentik egy új elemi részecske, az η-mezon (éta-mezon) felfedezését.
május 21-26.: a szovjet orientalisztika II. konferenciáján a téma Urartu társadalmi berendezkedése volt az új felfedezések ismeretében; I. M. Lukjanov történész ismertette a Karmir Blur dombon végzett ásatások során előkerült urartui sziklafeliratok és ékírásos táblák megfejtését.
július 1-2.: A Szovjet Tudományos Akadémia több alintézményének kibernetikai konferenciája. Számos témából főképp kettő váltott ki közérdeklődést: a kibernetika tudományának definíciója (A. A. Ljapunov, Sz. V. Jablonszkij előadásai); valamint A. N. Kolmogorov előadása („Az élet és gondolkodás a kibernetika szemszögéből”), melyben többek között azt fejtegette, hogy az élő és gondolkodó lény fogalmának minden olyan modelljét, amely eléggé tökéletesen tükrözné ezeket a vonásokat, szintén az élő és gondolkodó lények osztályába kellene sorolni.
július 10.: Az AT&T cég Telstar híradástechnikai műholdjának fellövése. A műhold tévéadások és telefonbeszélgetések továbbítását végezte. (A brit Tornados rockzenekarnak a műholdról írt (instrumentális) zeneszáma a brit, a belga, az ír listák élére kerül, és számos más országban is előkelő helyen végez.
július 16.: Az UTA laborjaiban elkészült egy elektronikus számológép, ami nem lyukkártya-bevitelű, hanem a közönséges papírra írógéppel írt számokat olvas be.
július 18.: Új és rendkívül instabil, ideiglenesen „ξ*-nak” (olv.: „kszí sztár”) nevezett elemi részecske felfedezése egy időben (de függetlenül) a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban és a szintén USA-beli Syracusai Egyetemen.
szeptember 16.: Új elemi részecske, az f° detektálása amerikai kutatók által a Brookhaveni Nemzeti Atomenergia-laboratóriumban. A semleges részecske kb. 30%-kal nehezebb a protonnál, élettartama 10−23 s., pí-mezonokra esik szét.
július 25-31.: A Nemzetközi Általános Relativitás-és Gravitációelméleti Bizottság relativisztikus gravitációelméleti tárgyú konferenciája Jablonban (Varsó környékén). A fő téma az ekkoriban már elismert létezésű gravitációs hullámok mibenléte, és kísérleti észlelésének lehetősége.
augusztus 12.: Föld körüli pályára áll a Vosztok–4 űrhajó, utasa Pavel Romanovics Popovics alezredes. A két űrhajó rekord kis távolságra megközelítette egymást, a kísérlet célja az ilyen navigációs műveletek és ennek során a rádió-összeköttetés jellegének vizsgálata.
augusztus 20.: A Stanfordi Egyetem elektronikai laborjában a világon először továbbítottak mikrohullámú jeleket lézer segítségével, amely „fontos lépés a laser híradástechnikai felhasználása felé”.
augusztus 27.: A Mariner–2 amerikai Vénusz-vizsgáló űrszonda fellövése, fedélzetén mintegy 18 kg-nyi (a szonda tömegének kb. 10%-a) érzékelőműszerrel: köztük rövidhullámú és infravörös radiometrikus berendezések (a felszíni hőmérséklet mérésére és a légkör vizsgálatára), magnetométerek, ionizációs kamra és három Geiger–Müller-cső; továbbá egy detektor a Nap részecskesugárzásának és a kozmikus por paramétereinek mérésére.
szeptember 22.: Albert Falcaud és Claude Veslit francia tudósok a közismert oceanográfus honfitársuk, Cousteau elgondolásai alapján egy teljes hetet töltöttek a marseille-i part közelében 10 m mélyen a víz alatti tengerfenéken felállított ideiglenes szálláson, hogy a körülmények emberre gyakorolt fiziológiai hatását tanulmányozzák.
október 3.: A Föld körüli pályára fellőtt amerikai Sigma 7 űrhajó elindítása, utasa Walter Shirra. Az egy fordulatot 88,5 perc alatt megtevő űrhajó hatszor kerülte meg a bolygót, majd kabinja a Csendes-óceánon landolt.
november 1.: A szovjet Mars-program keretében elindítják a világűrbe a Marsz–1 űrszondát („bolygókutató állomást”).
december 14.: Az amerikai Mariner–2 űrszonda értékelhető adatokat küldött a Vénuszról, mikor a bolygó mellett kb. 33 000 km távolságban elhaladt. A szonda nem talált a Földéhez hasonló erős mágneses teret, adatai alapján módosították azt a hipotézist, miszerint a bolygó hőmérséklete akár 315 °C-os is lehet (mint kiderült, a valószínű érték ennél jóval alacsonyabb); valamint pontosabban meghatározták a bolygó tömegét, amelyet a Földtömeg 0,81485-ödrészének becsültek (0,015% relatív hibakorláttal).
Az ez évi fizikai Nobel-díj birtokosa L. D. Landau szovjet elméleti fizikus lett, a folyékony héliumszuperfolyékonyságára vonatkozó elméletéért (súlyos autóbalesetéből lábadozván, ezt személyesen nem vehette át).
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑A tudóst a sztálini Nagy Tisztogatás idején (a harmincas évek végén) kivégezték, legtöbb műve csak évtizedekkel halála után jelent meg; ld. angol WikipédiaArchiválva2015. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
↑A műszerek meghibásodása miatt a program csak részben valósult meg.
Jegyzetek
↑Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, , 1999. 141. p. ISBN 963-9215-51-1
↑ abNagy László, J.: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 124. oldal, ISSN 0865-6347
↑ abcFeitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
↑ abcdefghijklmnopqrstuvwxyzaaabacadaeafLeonyid Fjodorovics Iljicsov: Tudományos eseménynaptár, 1962 január–december. In: Szalai Sándor (szerk.): Ember és világ. (A Tudomány és emberiség II. évkönyve). AK, Bp., 1964.
↑Тангутская филология. Исследования и словарь. В 2 кн. М., ИВЛ. 1960. 1000 экз. Кн.1. Исследования. Тангутский словарь. Тетради I-III. 602 стр. Кн.2. Тангутский словарь. Тетради IV-VIII. 684 стр. // Tangut philology. Research and dictionary. In two volumes. Moscow, Oriental Literature Publishing House, 1960. 1000 copies. Volume One: Research. Tangut Dictionary. (Notebooks I-III). 602 pp. Volume Two, Tangut Dictionary. (Notebooks IV-VIII). Terj.: 684 old.