Obád
| Obád (Obad) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csák város |
| Irányítószám | 307116 |
| SIRUTA-kód | 156419 |
| Népesség | |
| Népesség | 656 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 81 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 26″, k. h. 21° 09′ 25″45.540516°N 21.156962°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 26″, k. h. 21° 09′ 25″45.540516°N 21.156962°E | |
 | |
| Obád weboldala | |
 | |
Obád (románul és németül Obad, helyi román nevén Obădu[2]) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
A Holt-Temes partján, Csákovától 3 km-re északkeletre, Temesvártól 24 km-re dél–délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
A középkori Jobbágy névből (1214/1550, Ioubag, 1332–1337, Jobaag) a románban előbb Obaci (1700 után, Obács), majd Obad lett (1723–1725, Obadie). A helységnévrendezés alatt a vármegye és a község közös tiltakozásának köszönhetően tarthatta meg nevét a megállapított Óhát helyett.
Története
1403-ban a lázadó erdélyi vajdák elrendelték Treutel Miklós erődített udvarházának lerombolását. 1478-ban pusztaként említették. A 16. században a Csákiak újjáépítették az erősséget.
1717-ben hatvan házból állt, román lakói főként szarvasmarhatartással foglalkoztak. 1778-tól az újjászervezett Temes vármegyéhez tartozott.
1859-ben települt le az első német, Anton Staszny tiszttartó. 1861-ben Torontál vármegyei németek és néhány párdányi magyar család költözött be Eszterházy Alajos birtokára és az első három sváb család által vásárolt földekre. A románok és a svábok között előbb a közös legelő- és temetőhasználat miatt alakult ki konfliktus, majd a határ tagosításának 1865-ös megkezdése után a svábok elhagyták a falut. 1866 és 1868 között Staszny újabb németeket telepített be Nagytószegről, Jánosföldéről, Zsombolyáról és Porgányból. 1871-ben német nyelvű római katolikus iskola működött benne.
1886-ban az állam bikanevelő telepet alapított. A 20. század elején magyar tannyelvű fiú- és leányiskola és téglagyár is működött faluban. 1913-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[3] Az 1940-es években a háború és az kitelepítések felszámolták sváb közösségét. A háború után kétszáz román telepest költöztettek a faluba.
Lakossága
1900-ban 1003 lakosából 534 volt román, 407 német, 49 cigány és 11 magyar anyanyelvű; 582 ortodox és 417 római katolikus vallású.
2002-ben 598 lakosából 587 volt román és 7 magyar nemzetiségű; 470 ortodox, 109 pünkösdista és 11 római katolikus vallású.
Jegyzetek
- ↑
- ↑ Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 170. o.. . (Hozzáférés: 2013. március 31.)
- ↑ Belügyi Közlöny 1913, 221. o.
Források
- Wilhelm Josef Merschdorf: Tschakowa. Marktgemeinde im Banat. Monographie und Heimatbuch. Augsburg, 1997
- Elke Hoffmann, Peter-Dietmar Leber és Walter Wolf szerk.: Städte und Dörfer: Beiträge zur Siedlungsgeschichte der Deutschen im Banat. München, 2011
Külső hivatkozások
- Az Obádról elszármazott németek honlapja (németül)
- A római katolikus templom orgonája (németül)
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||