Nagyszilas (Silagiu) | |
A nagyszilasi római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Rang | falu |
Községközpont | Buziásfürdő város |
Irányítószám | 305102 |
SIRUTA-kód | 155421 |
Népesség | |
Népesség | 753 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 (2002) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 128 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 36′ 29″, k. h. 21° 36′ 39″45.607953°N 21.610753°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 29″, k. h. 21° 36′ 39″45.607953°N 21.610753°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszilas témájú médiaállományokat. | |
Nagyszilas, 1910-ig Szilas (románul: Silagiu vagy Silaj, németül: Silasch) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Buziásfürdőtől négy kilométerre délre, a köztudat szerint három dombon terül el.
A helyi legenda szerint szilágysági beköltözők alapították. Neve 1462-ben Zylas, 1554-ben Sılag', 1717-ben Sillage, 1721-ben Syllascha. A török hódoltság alatt elpusztult. 1717-ben 69 házban románok lakták. 1807-től a nagykövéresi uradalom része volt. Az 1840-es években magyar és német szőlőműveseket telepítettek be. 1863–1864-ben ortodox román lakosságának többsége görögkatolikus hitre tért, de a század végéig nagy részük visszatért az ortodox vallásra. 1867-ben magyar tannyelvű római katolikus népiskolát alapítottak benne. Az 1873-as kolerajárvány több mint háromszáz áldozatot követelt.