Kétfél

Kétfél (Gelu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Varjas
Rang	falu
Községközpont	Varjas
Irányítószám	307456
SIRUTA-kód	159231
Népesség
Népesség	1263 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	98 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 18″, k. h. 21° 03′ 27″46.005042, 21.05740346.005042°N 21.057403°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 18″, k. h. 21° 03′ 27″46.005042, 21.05740346.005042°N 21.057403°E
Sablon Wikidata Segítség

Kétfél (románul: Gelu, szerbül: Кетфељ) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Vingától nyugatra fekvő település.

Kétfél neve a középkorban Kétfülü (Kethfylew) volt és 1454-1465 között a Tariak birtoka volt. A török hódoltság alatt eredeti nevét szinte a felismerhetetlenségig eltorzították, a 18. századi térképeken Kétfik és Gőtföl alakban fordult elő.

1838-ban 139 egész jobbágytelke volt a falunak. 1848-ig a kamara volt a földesura. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Temes vármegyében, 410 római katholikus {német}, 1017 óhitü lakossal, nagy óhitü egyházzal, 2 óhitü lelkészszel, vendégfogadóval, tisztilakkal. Dombos völgyes határa igen kies, ... Kiterjed 9064 holdra ... A majorsági földken nem rég 2 kertész község telepittetett meg, u. m. Kis-Szent-Péter, és Telep nevű... Birja Kétfélt a királyi kincstár, mellynek Turegyháza pusztája is itt fekszik, nagy kiterjedésű gazdasági épületekkel.”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Vingai járásához tartozott.

1910-ben 1671 lakosából 1189 szerb, 311 német, 43 magyar volt. Ebből 1288 görög keleti ortodox, 345 római katolikus, 16 görögkatolikus volt.

• Keresztelő Szent Jánosnak szentelt görög keleti szerb temploma 1746-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06231 sorszámon szerepel.^[1]

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Fényes Elek: Magyarország történeti szótára
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.