Krassóviszák

A mai világban a Krassóviszák globális szinten is nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A Krassóviszák eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. Akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​befolyása, akár a technológiai fejlődéshez való hozzájárulása, akár a történelemben betöltött jelentősége révén, a Krassóviszák hatalmas tanulmányi és kutatási területet hozott létre, amely továbbra is lenyűgözi a szakértőket és a hobbit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Krassóviszák számos aspektusát, elemezve jelentőségét és hatókörét a különböző területeken, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét a mai világban.
Krassóviszák (Visag)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségLugoskisfalu
Rangfalu
KözségközpontLugoskisfalu
Irányítószám307467
SIRUTA-kód159320
Népesség
Népesség365 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 32′ 59″, k. h. 21° 48′ 44″45.549772°N 21.812210°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 59″, k. h. 21° 48′ 44″45.549772°N 21.812210°E
Térkép

Krassóviszák egy régi térképen

Krassóviszák, románul: Visag, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Buziásfürdőtől délkeletre fekvő település.

Története

Krassóviszák, Viszák a középkorban Krassó vármegyéhez tartozott.

Nevét 1369-ben említette először oklevél rivulus Vizak néven. 1371-1372 között Wyzag, 1444-ben Wizzag, 1717-ben Vischul, 1785-ben Wischak, 1808-ban Viszák, 1888-ban Viszág, 1913-ban Krassóviszák néven írták.

1444-ben Wizzag Zsidóvár 3. tartozékaként volt említve.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Viszák, Krassó vármegyei oláh falu Lugoshoz 2 órányira: 8 katholikus, 1461 óhitű lakossal, anyatemplommal. Bírja Palyánszky család”

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Lugosi járásához tartozott.

1910-ben 2084 lakosából 1929 román, 101 magyar, 29 német volt. Ebből 1256 görögkatolikus, 694 görögkeleti ortodox, 76 református volt.

Hivatkozások

Források