Sárga galóca

A mai világban a Sárga galóca nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a politikai relevanciája, akár a kulturális szférára gyakorolt ​​befolyása miatt, a Sárga galóca emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Sárga galóca különböző aspektusait, és rávilágítson a fontosságára és a különböző területekre gyakorolt ​​hatásaira. A Sárga galóca eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig, beleértve az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatását is, olyan témává vált, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ez a cikk a mélyreható elemzés révén holisztikus képet kíván adni a Sárga galóca-ről és annak a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáról.
Sárga galóca
Fiatal sárga galóca; a száraz, meleg környezet miatt a kalap halvány.
Fiatal sárga galóca;
a száraz, meleg környezet miatt a kalap halvány.
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Galócafélék (Amanitaceae)
Nemzetség: Amanita
Faj: A. gemmata
Tudományos név
Amanita gemmata
(Fr.) Bertill.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárga galóca témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga galóca témájú médiaállományokat és Sárga galóca témájú kategóriát.

Sárga galóca
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

szabadon állók

galléros

A sárga galóca (Amanita gemmata) a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe tartozó galócafélék (Amanitaceae) családjába, annak Amanita nemzetségébe tartozó gombafaj. A fiatal példányt teljes burok borítja, amely a gomba növekedésével felreped, maradványai azonban a kifejlett gomba tönkjének tövén (bocskor, gallér) és gyakran kalapján is látszanak.

Jellemzői

Kalapja 4–8 cm átmérőjű, de előfordulhatnak akár 10–12 cm átmérőjűek is. A kalap húsa vékony, törékeny. Alakja eleinte félgömb alakú, később domborúvá válik, majd kiterülő; felszíne sima, széle bordás. Színe többé-kevésbé élénksárga vagy okkersárga, a széle felé lehet világosabb, apró, fehér burokmaradványokkal.

Lemezei fehéresek, közepesen sűrűn állnak, a tönköt nem érintik.

Fehér színű tönkje 5–10 cm hosszú 0,8–1 cm vastag, hengeres, üreges, puha, alján ovális gumó található, esetleg gyökerező, a kalap alatt szemcsés, másutt sima.

Gallérja fehér, múlékony, néha hiányozhat, ilyenkor csak gallérzóna látszik. A burok maradványai több szabálytalan gyűrűt alkotnak a gumó felső részén, igazi bocskora nincs. A gomba húsa törékeny, fehér, a kalapbőr alatt lehet sárgás is. Spórapora fehér; spórái oválisak, (8)-10-12 × (6)-7-(9) µm átmérőjűek.

Előfordulása

Melegkedvelő faj, lomb- és fenyőerdőben egyaránt előfordul. Elterjedt, de nem gyakori, tavasztól kora őszig található meg.

Mérgezése

Gyanús faj, valószínűleg enyhén mérgező, hallucinogén hatású.

Hasonló fajok

Összetéveszthető a citromsárga kalapú, nagyobb termetű, fejlett peremes gumójú citromgalócával (Amanita citrina), de a sárga galóca sosem citromsárga.

Galéria

Kapcsolódó cikkek

Irodalom

  • Gerhardt, E. (1984): Pilze I., BLV Verlagsgesellschaft, München, 320 p.
  • Phillips, R. (1981): Mushrooms and Other Fungi of Great Britain and Europe. Pan Books, London. ISBN 978-0-330-26441-9

További információk