Osztály (rendszertan)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Osztály (rendszertan)-hez kapcsolódó összes aspektust, foglalkozunk annak fontosságával a különböző kontextusokban, és elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt ​​lehetséges következményeit. A történelem során a Osztály (rendszertan) döntő szerepet játszott különböző tudományágak fejlődésében, és relevanciájáról ma is vita folyik. Az eredetétől a modern korban bekövetkezett fejlődéséig megvizsgáljuk a társadalomra, a kultúrára, a tudományra, a technológiára és mindennapi életünk sok más vonatkozására gyakorolt ​​hatását. Interdiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Osztály (rendszertan)-et alkotó különböző szempontokat, elmélyülve annak következményeiben, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Osztály (rendszertan)-et alkotó különböző szempontokat.

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Az osztály volt az egyik alapvető kategória Carl von Linné klasszikus ötös felosztásában (osztály-rend-család-nemzetség-faj).

Szükség esetén az élőlények fajainak osztályozásához a magasabb főosztály (superclassis) és az alacsonyabb alosztály (subclassis) és alosztályág (infraclassis) alkategóriák is felhasználhatók.

Az osztály elhelyezkedése a rendszertani felosztásban

A fő kategóriákat félkövér, az alkategóriákat a normál betű jelöli.

  • törzs (phylum)
    • altörzs (subphylum)
      • altörzság (infraphylum)
        • főosztály (superclassis)
          • osztály (classis)
            • alosztály (subclassis)
              • alosztályág (infraclassis)
                • főrend (superordo)
                  • rend (ordo)

Kapcsolódó szócikkek