Ez a cikk a
Redigobius problémájával foglalkozik, amely ma rendkívül fontos. A
Redigobius olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó társadalmi, politikai, gazdasági vagy tudományos szféráról. Ez egy összetett kérdés, amely részletes és mélyreható elemzést igényel, hogy megértsük következményeit és következményeit. A
Redigobius az elmúlt években a társadalomra és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt vált jelentőségre. Ez a cikk átfogó képet kíván adni a
Redigobius-ről, kitérve annak különböző perspektíváira és általánosságban a társadalom számára fontosságára.
A Redigobius a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobionellinae alcsaládjába tartozó nem.
Rendszerezés
A nembe az alábbi 15 faj tartozik:
- Redigobius amblyrhynchus (Bleeker, 1878)
- Redigobius balteatops (Smith, 1959)
- Redigobius balteatus (Herre, 1935)
- Redigobius bikolanus (Herre, 1927)
- Redigobius chrysosoma (Bleeker, 1875)
- Redigobius dewaali (Weber, 1897)
- Redigobius dispar (Peters, 1868)
- Redigobius isognathus (Bleeker, 1878)
- Redigobius lekutu Larson, 2010
- Redigobius leveri (Fowler, 1943)
- Redigobius macrostoma (Günther, 1861)
- Redigobius nanus Larson, 2010
- Redigobius oyensi (de Beaufort, 1913)
- Redigobius penango (Popta, 1922)
- Redigobius tambujon (Bleeker, 1854)
Források