A mai világban a Pécsdevecser olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Hatása a mindennapi élet minden területére kiterjed, a politikától a populáris kultúráig, a technológián és a társadalomon keresztül. Az idő múlásával a Pécsdevecser olyan jelenséggé vált, amely nem különbözteti meg a határokat és a korlátokat, mivel hatása minden típusú összefüggésen és valóságon áthatol. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pécsdevecser számos aspektusát, elemezve a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásait és következményeit.
Pécsdevecser | |
Fő utca | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Rumszauer Ilona (független) |
Irányítószám | 7766 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 94 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 23,21 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4,74 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 57′ 31″, k. h. 18° 23′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 31″, k. h. 18° 23′ 04″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsdevecser témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pécsdevecser (németül: Dewetsch) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Siklóstól északkeletre, Újpetre és Peterd, illetve Újpetre és Kiskassa között fekvő település.
Nevét az oklevelek 1332-ben említették először (Deu)acha, de Wech(us), de Nechus, de Danaba alakban írva. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 50 báni pápai tizedet fizetett. A török idők végére a falu elnéptelenedett, csak 1733tól népesedett be újból, német telepesekkel, később magyarok is letelepedtek a faluba. Pécsdevecser a 20. század elején Baranya vármegye Pécsi járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint ekkor 313 lakosa volt, melyből 12 magyar, 298 német volt, melyből 319 római katolikus volt. 2001-ben lakosságának 22,6%-a német volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 114 | 115 | 112 | 114 | 103 | 90 | 94 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 2,2% horvátnak, 33,7% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 5,4%, felekezeten kívüli 22,8% (13% nem nyilatkozott).