Ma a Baranyahídvég olyan téma, amely életünk minden területén jelen van. A politikától a technológiáig a Baranyahídvég minden korú és hátterű ember figyelmét felkeltette. A társadalom fejlődésével a Baranyahídvég továbbra is releváns, és vitát generál a közvéleményben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Baranyahídvég különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Az eredetétől a mai fejlődéséig elemezzük, hogy a Baranyahídvég hogyan formálta világunkat, és mire számíthatunk a jövőben.
Baranyahídvég | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Csaba (független) | ||
Irányítószám | 7841 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 179 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 20,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″ | |||
Baranyahídvég weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyahídvég témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baranyahídvég (horvátul: Idvik ) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban. 2004-ig a település neve Baranyahidvég volt.
Az Ormánság északi részén helyezkedik el, Harkánytól nyugatra, Vajszló és Kémes között, a Fekete-víz mellett.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Vajszlón át közelíthető meg a legegyszerűbben.
Baranyahídvég (Hídvég) nevét először a középkori források említették Hydwegh néven. Később neve Kishídvég alakban tűnt fel, ekkor a nyúlszigeti apácák birtokának írták.
A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, azonban a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt elnéptelenedett, lakosai elmenekültek.
A 18. század közepe táján lakói reformátusok voltak, majd az évszázad második felében már sok katolikus is lakott itt.
A 20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek itt, azonban az etnikum nagyrészt magyar maradt.
A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság adta.
Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): „Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson.”
A település népességének változása:
Lakosok száma | 188 | 183 | 178 | 165 | 162 | 171 | 179 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 36,2% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 20,2%, felekezeten kívüli 6,9% (5,3% nem nyilatkozott).