Natali törpejégmadár

Napjainkban a Natali törpejégmadár olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Natali törpejégmadár sok egyén mindennapi életének alapvető elemévé vált, és különböző szempontokra, például társadalomra, gazdaságra, politikára és kultúrára van hatással. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Natali törpejégmadár tanulmányozásában és elemzésében, hogy jobban megértsük mai hatását és hatását. Ebben a cikkben a Natali törpejégmadár-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történelmi eredetétől a jelenkori világra gyakorolt ​​hatásaiig, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Natali törpejégmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád: Alcedininae
Nem: Ispidina
Faj: I. picta
Tudományos név
Ispidina picta
(Boddaert, 1783)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Natali törpejégmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Natali törpejégmadár témájú médiaállományokat és Natali törpejégmadár témájú kategóriát.

A natali törpejégmadár (Ispidina picta) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszerezése

A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Todus nembe Todus pictus néven.[2] Jelenlegi besorolása vitatott, egyes szervezetek a Ceyx nembe helyezik Ceyx pictus néven.[3]

Alfajai

  • Ispidina picta ferrugina Clancey, 1984
  • Ispidina picta natalensis (A. Smith, 1832)
  • Ispidina picta picta (Boddaert, 1783)[2]

Előfordulása

Afrikában széles körben elterjedt faj, a Szaharától délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság déli részéig sokfelé elterjedt a kontinensen. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők, valamint bokrosok, szavannák és füves puszták.[4]

Megjelenése

Testhossza 12 centiméter, testtömege 9–16 gramm.[5]

Életmódja

Rovarokkal, köztük szöcskékkel, lepkékkel, hernyókkal, legyekkel, bogarakkal, pókokkal és százlábúakkal táplálkozik.

Szaporodása

Fészekalja 2-6 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
  2. a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
  3. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. február 23.)

Források

További információk