Kozárd

Kozárd
Az üvegkupolás római katolikus kápolna harangtoronnyal
Kozárd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám	3053
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	177 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 54′ 50″, k. h. 19° 37′ 07″47.913888888889, 19.61861111111147.913889°N 19.618611°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 50″, k. h. 19° 37′ 07″47.913888888889, 19.61861111111147.913889°N 19.618611°E
Kozárd Pozíció Nógrád vármegye térképén
Kozárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozárd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kozárd község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

A Kelet–Cserhát egyik hangulatos völgyében található. A legközelebbi települések: délnyugat felől Ecseg, észak felől pedig Alsótold, a legközelebbi város a keleti szomszédságában fekvő Pásztó. Salgótarjántól 30, Budapesttől mintegy 80 kilométerre fekszik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A környékén emelkedő magaslatokat (Pogányvár 320 m, Bézma 514 m) erdők borítják, külterületei nagyrészt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet részét képezik. Legjelentősebb vízfolyása a Kozárdi-patak.

Északi külterületei között elhalad a Szécsény-Pásztó közti 2122-es út, ez mindkét végponti várossal összeköti, viszont a belterületét nem érinti, attól viszonylag messze húzódik. Központján csak a 2128-as út halad át, mely Szarvasgedétől vezet a 2122-es útig. Határszélét délen érinti még az Ecsegtől Pásztó nyugati széléig húzódó 2126-os út is.

A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal.

Kozárd határában a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a "Váraskalapács" szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényi család nyerte adományul Zsigmond királytól.

Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással.

falut az 1770-ben Esterházy Miklós herceg és a Marsovszky család birtokolta.

A 18. században magyarokat és szlovákokat telepítettek be a megüresedett, elnéptelenedett faluba. A földrajzi nevek (Travnyik, Pohánka, Dubina), és családnevek (Figura, Kollár, Kovács, Bagyinszki, Takács, Csalovszki, Oravecz, Malik, később Kodák) is ez bizonyítják.

A 18-20. század közepéig Eszterházy Miklós, Marsovszky család, Kálnói Entre Antal, Plachy Gyula, Hatvany –Deutsch birtokosok tulajdonviszonyai váltották egymást a településen.

1865-ben a falu kétharmada leégett. 1873-ban kolera, hasmenés és kiszáradás pusztított, mely természeti csapások súlyosan érintettek a kozárdiakat.

A lakosság szinte mindig a földművelésből élt. A Kozárd – Ecseg környékén termelt bor országos hírű volt.

Az 1880-as, 1890-es években iszonyú pusztítást végzett a filoxéra (Amerikából behurcolt gyökértetű, amellyel szemben az európai szőlőfajták nem voltak ellenállóak). Kozárdot sem kerülte el a csapás. Mindent újra kellett kezdeni a szőlőművelésben, de a térségi bortermelés sosem nyerte vissza régi fényét.

Az egykori borászati tevékenységről ma már csak a környék településeire jellemző sziklába vájt borospincék tanúskodnak.

A II. világháborút követően, 1949-ben megalakult a tanács és az első termelőszövetkezet. 1965-ben pedig, az ecsegi tanáccsal, ill. termelőszövetkezettel egybeolvadt.

A rendszerváltást követően viszont átrendeződtek az addigi társadalmi és gazdasági viszonyok.

Az utóbbi másfél évtizedben nagyarányú alma és barack került betelepítésre, ezáltal jelentős fejlődésnek indult a település.

Az arculatát tekintve is megváltozott, mivel megújult a faluház, kápolna és étterem épült, amely 2015-ben és 2019-ben elnyerte a Turizmus Minőségi Díjat, valamint mára már neves művészek szobrai is ékesítik a köztereket. 2019-ben már 33 köztéri szobor díszítette Kozárd utcáit és tereit. A feledésbe merült régi házakat, amelyek az északi palóc házak stílusát őrzik, sok - főleg budapesti – nyugalomra vágyó vásárolja meg.

Napjainkban a falu az átalakulás éveit éli, egyre inkább a falusi turizmus jeles helyszínévé válik.

• 1990–1994: Bagyinszki Ferencné (KDNP)^[3]
• 1994–1998: Stevlik Nándor (független)^[4]
• 1998–2002: Csonka Józsefné (független)^[5]
• 2002–2006: Dr. Hajasné Banos Márta (független)^[6]
• 2006–2010: Dr. Hajasné Banos Márta (független)^[7]
• 2010–2014: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)^[8]
• 2014–2019: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz)^[9]
• 2019–2024: Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2024– : Dr. Hajasné Banos Márta (Fidesz–KDNP)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 0,6%, evangélikus 3,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,1% (14,2% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 1,2% görögnek, 0,6% cigánynak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 4,9% evangélikus, 1,2% református, 0,6% görög katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).^[13]

• Kozárd.hu
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései