1949

Ez a szócikk az 1949. évről szól. Az 1949-es számról szóló cikket lásd itt: 1949 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954

• január 11. – Rövid svájci és olaszországi tartózkodás után Horthy Miklós, Magyarország korábbi kormányzója és családja Portugáliába érkezik, Estorilban telepedhettek le.^[1]
• január 13–14. – Durbani zavargás.
• január 20.
  • Laoszban a francia gyarmatosítással szembenálló erők hivatalosan megalakítják a Lao Issara Hadsereget (későbbi nevén a Lao Felszabadítás Népi Hadseregét).^[2]
  • Moszkvában megalakul a KGST.^[3]

• február 1. – Kormányrendelet születik a gazdasági vasutak államosítására.
• február 3. – Kezdetét veszi a Mindszenty József hercegprímás elleni kirakatper.
• február 4. – A Demokrata Néppárt politikai bizottsága határozatban mondja ki a párt feloszlatását.^[4]
• február 8. – A magyar népbíróság életfogytiglani börtönre ítéli Mindszenty József hercegprímást.^[5]
• február 22–23. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az egységes földműves-szövetkezetek létrehozásáról.^[6]
• február 25. – Károlyi Mihály párizsi követ kéri Rajk László külügyminisztertől, hadd tárgyalhasson a Vatikánnal Mindszenty József érsek kiutasításáról, ellenkező esetben lemond és hazatér.^[7]

• március 4. – Csehszlovákiában megalakul az egységessé tett írószervezet, a Csehszlovák Írók Szövetsége.^[6]
• március 5. – Csehszlovákiában megalakul az egyetlen engedélyezett magyar szervezet, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete, a Csemadok. (A Csemadoknak elsősorban a politikamentesség és az „internacionalizmus” követelményének kell megfelelnie. Díszelnökévé Fábry Zoltánt, elnökké Lőrincz Gyulát választják.)^[6]
• március 15. – Dániát, Izlandot és Portugáliát meghívják, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződéshez.
• március 25. – Csontváry Kosztka Tivadar festményeit kiállítják a Musée National d’Art Moderne-ben. (Ez volt Csontváry második nemzetközi kiállítása, melynek szervezésében jelentős szerepet vállalt Szabó Zoltán, az 1947-ben párizsi magyar kultúrattasévá kinevezett falukutató.)^[8]
• április 2. – Az érintett kormányok visszautasítják azt a szovjet nyilatkozatot, amely szerint az Észak-atlanti Szerződés ellentétes az ENSZ alapokmányával.

• április 2. – Magyarországon megszűnik az utolsó, eredetében feudális intézmény, a hitbizomány. (Ennek elsősorban politikai, mint gyakorlati jelentősége volt, ugyanis ekkora túlnyomórészük mező- és erdőgazdasági ingatlanból állt, melyek az 1945. évi földreform során már kisajátításra kerültek. A megmaradt hitbizományok családi- és bérházakra, illetve nehezen fellelhető ingóságokra korlátozódtak. Az országgyűlés az 1949. évi VII. törvénycikkel ezeket államosította.)^[9]
• április 4. – Megalakul a NATO.^[10]
• április 16. – Csehszlovákia és Magyarország képviselői barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezményt írnak alá.^[6]
• április 18. – Megalakul az Ír Köztársaság és kiválik a Brit Nemzetközösségből.
• április 23–24. – Csehszlovákia ifjúsági szervezeteit egyesítő konferencián megalakul a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség.^[6]

• május 5. – A londoni szerződés aláírásával megalakul az Európa Tanács.
• május 12. – Véget ér Berlin blokádja.
• május 23. – Kihirdetik a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányát.^[11]
• május 25–29. – Prágában lezajlik a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) IX. kongresszusa, ahol legfőbb feladatként többek között a „szocializmus gazdasági alapjainak megteremtését”, a burzsoázia elleni „szakadatlan politikai és eszmei harcot”, a szocialista iparosítást, a szövetkezetesítést és a marxista-leninista ideológia terjesztését jelölik meg. (A pártnak ekkor 2 300 000 tagja van.)^[6]
• május 30. – Rajk László volt belügy- és külügyminisztert szervezkedés gyanújának vágyával őrizetbe veszi az Államvédelmi Hatóság (ÁVH).^[12]

• június 1. – Károlyi Mihály lemond párizsi követi megbízatásáról.^[7]
• június 6. – Jugoszláviában új alaptörvényt fogadnak el a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, a kollektivizálás gyorsításának céljáról.^[13]
• június 10.
  • XII. Piusz pápa Badalik Sándort nevezi ki veszprémi püspökké. (Grősz József érsek szenteli fel püspökké augusztus 24-én, székét augusztus 30-án foglalja el.)
  • Prágában megalakul a „párttal és az állammal együttműködő” egyházi szervezet, a Katolikus Akció.^[14]
• június 19. – A csehszlovák katolikus egyház vezetői az ország politikai fejlődését bíráló pásztorlevelet bocsátanak ki.^[14]
• június 21.
  • Befejeződik a lakosságcsere Csehszlovákia és Magyarország között.^[14]
  • A román hatóságok letartóztatják Márton Áron római katolikus püspököt, aki tiltakozott az egyházi iskolákban folyó anyanyelvi oktatást ért támadások, valamint az államosítások ellen.

• július 2. – Bejelentik az ún. Vietnám Állam megalakulását, amelyben a Vietnámi Demokratikus Köztársasággal szemben álló „Egység és Ellenállás Kormánya” kezdte meg működését.
• július 27. – Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.

• augusztus 14–28. – A második Világifjúsági Találkozó (VIT) Budapesten. (Több mint tízezer külföldi fiatal érkezett a magyar fővárosba, 60%-uk a szovjet blokkon kívülről. Négynapos váltásban összesen 54 ezer magyar fiatal vett részt küldöttként az eseményen, de a programokat, nagygyűléseket, kiállításokat, utcabálokat sokkal többen látogatták.)^[15]
• augusztus 17. – vikáriusnak nevezik ki a krakkói Szent Flórián-templomba Karol Wojtyłát, a későbbi Szent II. János Pál pápát.
• augusztus 18. – Az országgyűlés elfogadja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, mely lényegében az 1936. évi szovjet alkotmány „másolata” volt.^[9]
• augusztus 20. – A Magyar Népköztársaság Alkotmányának életbelépése.

• szeptember 1.
  • Magyarországon megszűnik a közigazgatási bíróság, melyet még az 1896. évi XXVI. törvénycikk hívott életre.^[9] (A közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló 1949. évi II. törvénycikk ugyan január 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hatálybalépésére azonban szeptember 1-jén került sor.)^[16]
  • Több mint négy év szünet után Csehszlovákiában megindul az oktatás az első magyar iskolában. (A kitelepítések miatt katasztrofális a pedagógushiány.)^[14]
• szeptember 7. – A nyugatnémet Bundestag és Bundesrat megtartja alakuló ülését.^[17]
• szeptember 12. – Az új német állam elnökévé Theodor Heusst választják.^[18]
• szeptember 15. – Nyugat-Németország első kancellárjának választják Konrad Adenauert.^[19]
• szeptember 20. – Konrad Adenauer vezetésével megalakult a nyugatnémet kormány.^[17]
• szeptember 24. – A Budapesti Népbíróság különtanácsa bűnösnek mondja ki népellenes bűntett (besúgás), hűtlenség bűntette (kémkedés), valamint a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében Rajk Lászlót és halálra ítéli. (Az ítéletet október 15-én hajtották végre.)^[12]
• szeptember 29.
  • A Rajk-per „bizonyítékaira” hivatkozva Moszkva és szövetségesei felmondják Jugoszláviával kötött szerződéseiket és gazdasági–politikai blokád alá helyezik az országot.
  • Magyarországon az Elnöki Tanács megszünteti a kötelező vallásoktatást.^[3]

• október 1.
  • Kikiáltják a Kínai Népköztársaságot.^[20]
  • Kecskeméten megalakul a Honvéd 41. Vegyes Repülő Ezred.
• október 4. – Csehszlovákia felmondja a Jugoszláviával megkötött barátsági szerződést.^[14]
• október 7. – Megalakul az NDK.^[21] (A Népi Kamara szentesítette az alkotmányt, Otto Grotewohlt – a kamara legnagyobb frakciójának (Német Szocialista Egységpárt) képviselőjét – bízta meg kormányalakítással, az NDK első elnöke Wilhelm Pieck lett.)^[17]
• október 13. – Károlyi Mihály nyílt levélben követel perújrafelvételt a Rajk-perben.^[7]
• október 19. – Kínában megalakul a Gonganbu, az állambiztonsági minisztérium (a maoista KGB), amely hamarosan ellenőrzése alá vonja az egész országot.^[22]
• október 20.
  • Jugoszláviát – a keleti blokk ellenzése ellenére – az ENSZ Biztonsági Tanács tagjává választják.^[13]
  • Új lap jelenik meg Magyarországon, a Nők Lapja.

• november 7. – Konsztantyin Rokosszovszkij szovjet marsallt a lengyel hadsereg főparancsnokává és honvédelmi miniszterré nevezik ki.^[23]
• november 15–16. – A Kominform budapesti értekezlete újabb határozatban ítéli el a JKP-t.
• november 21. – Újra megnyitják az újjáépített Széchenyi lánchídat.

• december 8. – Kína nemzeti kormánya a kommunista hatalomátvételt követően Tajvan szigetére menekül.
• december 21. – A 70-es trolibuszvonal átadásával újraindul Budapesten a trolibuszközlekedés.
• december 23–30. – A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának (JKP KB) plénuma felfüggeszti a kollektivizálást.^[13]
• december 28. – Magyarországon államosítják a 10 munkásnál többet foglalkoztató kisüzemeket, valamint a külföldi tőkés tulajdont (1949. évi 20. törvényerejű rendelet).^[9]
• december 29. – A belgrádi amerikai nagykövet kijelenti, amennyiben Jugoszláviát támadás éri, az Egyesült Államok beavatkozik.^[13]

• június – Kwame Nkrumah Aranyparton megalapítja a Népi Konvenció Pártot (Convention People’s Partyt –CPP).^[2]
• szeptember–október – A Szovjetunió és a népi demokráciák (Albánia kivételével) a Rajk-per „bizonyító anyagára” hivatkozva felmondják az 1945–47-ben kötött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket Jugoszláviával, és gazdasági-politikai blokád alá veszik.^[13]
• az év folyamán – Lengyelországban a parasztpártok egyesülésével létrejön az Egyesült Néppárt (ZSL).^[23]

• Mihail Csiaureli: Berlin eleste
• Giuseppe De Santis: Nincs béke az olajfák alatt
• Keleti Márton: Mágnás Miska
• Makk Károly: Úttörők
• Gertler Viktor: Díszmagyar

• Jorge Luis Borges: Az Alef (elbeszéléskötet)
• Italo Calvino: Végül arra száll egy holló (elbeszéléskötet)
• Hans Fallada: Halálodra magad maradsz (regény)
• Graham Greene: A harmadik (regény)
• Erich Kästner: A két Lotti (ifjúsági regény)
• Arthur Miller: Az ügynök halála (dráma)
• George Orwell: 1984 (regény)
• Szabó Pál: Isten malmai (regény)

• április 18. – Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből történő kilépését

• Asztalitenisz-világbajnokság Stockholmban. A magyar csapat négy arany- és három bronzérmet nyer.
• Kézilabda-világbajnokság Budapesten. Világbajnok a magyar női nagypályás csapat.
• A Ferencváros nyeri az NB 1-et. Ez a klub tizenhetedik bajnoki címe.
• Az oslói gyorskorcsolya-világbajnokságon Pajor Kornél megszerzi a magyar gyorskorcsolyázás első világbajnoki aranyérmét.
• A párizsi műkorcsolya-világbajnokságon a Kékessy Andrea–Király Ede páros aranyérmet nyer.
• A milánói műkorcsolya Európa-bajnokságon a Kékessy Andrea–Király Ede páros aranyérmet nyer.
• Főiskolai világbajnokság Budapesten. A magyar csapat 42 arany-, 34 ezüst- és 20 bronzérmet nyer.

• Frank Sinatra: Frankly Sentimental

• január 1. – Ádám Veronika, magyar orvos, biokémikus
• január 11. – Ungár Anikó, magyar előadóművész, artista, bűvész
• január 15. – Balla Zsófia, erdélyi magyar költő
• január 17. – Andy Kaufman, amerikai humorista és színész († 1984)
• január 25. – Paul Nurse, brit biokémikus
• január 26. – Rajk László, Kossuth-díjas magyar építész, díszlettervező, politikus († 2019)
• február 1. – Bélyácz Iván, közgazdász, akadémikus
• február 10. – Madarász Iván, magyar zeneszerző
• február 14. – Vágó István, magyar televíziós műsorvezető, politikus († 2023)
• február 19. – Verőci Zsuzsa, sakkozó, nemzetközi nagymester
• február 22. – Niki Lauda, osztrák autóversenyző, a Formula–1 háromszoros világbajnoka († 2019)
• február 28. – Rostás-Farkas György, író, műfordító
• március 1. – Borbás Gabi, Jászai Mari-díjas magyar színésznő
• március 2. – Gates McFadden amerikai színésznő és koreográfus
• március 22. – Gyárfás Tamás sportriporter, sportvezető, televíziós producer
• március 28. – Reviczky Gábor, Kossuth-díjas magyar színművész
• március 30. – Lene Lovich, amerikai énekesnő
• április 9. – Usztics Mátyás, magyar színművész († 2017)
• április 15. – Szigeti Ferenc magyar zenész, gitáros, zenei producer
• április 20. – Jessica Lange kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő
• április 23. – Gedó György, olimpiai bajnok magyar ökölvívó
• április 29. – Pannonhalmi Zsuzsa, Ferenczy Noémi-díjas keramikus
• május 4. – Nagy Gáspár, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő († 2007)
• május 20.
  • Major István, Európa-bajnok magyar atléta († 2014)
  • Schuster Lóránt, a P. Mobil együttes vezetője
• május 22. – Nógrádi György, magyar biztonságpolitikai szakértő
• május 24. – Nagy Bálint Kossuth-díjas magyar építész († 2022)
• június 11. – Váncsa István, magyar újságíró
• június 12. – Bárándy Péter, magyar ügyvéd, politikus, igazságügy-miniszter
• június 22. – Meryl Streep, háromszoros Oscar-díjas amerikai színésznő
• június 24. – Brigitte Mohnhaupt, német terrorista
• június 25. – Havas Henrik, Táncsics Mihály-díjas magyar újságíró, műsorvezető
• június 26. – Babos Gyula, Liszt Ferenc-díjas magyar dzsessz-gitáros († 2018)
• június 29. – Zsolnai Júlia magyar színésznő, előadóművész
• július 3. – Hábermann Jenő Balázs Béla-díjas magyar filmproducer
• július 10. – Dunai Tamás Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész († 2023)
• július 24. – Michael Richards amerikai színész, humorista
• július 25. – Mányai Zsuzsa, magyar színésznő († 1999)
• július 26. – Roger Taylor, a Queen együttes dobosa
• augusztus 2. – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós
• augusztus 8. – Magyari Béla magyar űrhajós, a Szojuz–36 űrhajó tartalékszemélyzetének tagja († 2018)
• augusztus 11. – Olivier de Funès, francia pilóta, színész (Louis de Funès fia)
• augusztus 19. – Paudits Béla, Jászai Mari-díjas magyar színész († 2018)
• augusztus 20. – Nyikolaj Petrovics Ivanov, olimpiai bajnok szovjet-orosz evezős († 2012)
• augusztus 25. – Gene Simmons, amerikai zenész (basszusgitár)
• augusztus 31. – Hugh David Politzer, Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus
• szeptember 1. – Karinthy Márton, Kossuth-díjas magyar színházi rendező, író († 2019)
• szeptember 23. – Bruce Springsteen, amerikai énekes, gitáros, zeneszerző
• szeptember 24. – Pedro Almodóvar, spanyol filmrendező
• október 2. – Annie Leibovitz, amerikai fotográfus, elsősorban zenészekről és más hírességekről készült portréfotóiról híres
• október 30. – Lezsák Sándor, József Attila-díjas magyar költő, tanár, politikus, az Országgyűlés egyik alelnöke
• november 5. – Kántor Péter, József Attila-díjas magyar költő, műfordító († 2021)
• november 6. – Brad Davis, amerikai színész († 1991)
• november 9. – Maráz Anna, magyar mikrobiológus, élelmiszervegyész
• november 23. – Hála József, magyar néprajzkutató, muzeológus, geológus
• november 30. – Temesi Ferenc, magyar író
• december 5. – Törő István, magyar író, költő, újságíró, mezőgazdász
• december 9. – Fernando Parrado uruguayi televíziós személyiség, az 1972 októberi andoki légiszerencsétlenség egyik túlélője
• december 11. – Rainer Péter, Ferenczy Noémi-díjas magyar építész
• december 14. – Cliff Williams, az AC/DC együttes basszusgitárosa
• december 22.
  • Maurice Gibb, a Bee Gees tagja († 2003)
  • Robin Gibb, a Bee Gees tagja († 2012)
• december 24.
  • Warwick Brown, ausztrál autóversenyző
  • Mircea Diaconu román színész, nemzeti liberális párti politikus, művelődési miniszter († 2024)
• december 25. – Osztrics István, olimpiai bajnok magyar vívó

• január 6. – Victor Fleming, amerikai filmrendező (Elfújta a szél; Oz a csodák csodája) (* 1889)
• február 6. – Zsolt Béla, író, polgári radikális újságíró (* 1895)
• február 20. – Berde Mária, erdélyi magyar író, költő, műfordító (* 1889)
• április 20. – Bánáss László, veszprémi püspök (* 1888)
• május 17. – Balázs Béla, író, költő, filmesztéta, filmrendező (* 1884)
• július 2. – Georgi Dimitrov, bolgár kommunista politikus (* 1882)
• július 4. – Ugró Gyula, ügyvéd, Újpest város első polgármestere (* 1865)
• július 29. – Koszta József festőművész (* 1861)
• augusztus 3. – Ignotus, magyar publicista, költő, író (* 1869)
• augusztus 12. – Nizalowski Czeslaw Wladimir, a magyar aviatika úttörője (̈ 1885)
• augusztus 19. – Gyömörey György, Zala vármegye főispánja (* 1873)
• augusztus 28. – Drasche-Lázár Alfréd, diplomata, politikus, író (* 1875)
• szeptember 5. – Ács Ferenc, festőművész (* 1876)
• október 15. – Rajk László, politikus, belügyminiszter^[3]</ref> (* 1909)
• november 19. – James Ensor, belga impresszionista festő (* 1860)
• november 23. – Bobory György magyar földbirtokos, magyar királyi titkos tanácsos, országgyűlési képviselő (* 1883)
• december 24. – Márkus Emília színésznő (* 1860)
• december 31. – Dáni Nándor, olimpiai második helyezett atléta (* 1871)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• 1949.lap.hu - linkgyűjtemény

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. : Ráció. 1992.  
• ↑ Magyarország története: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2011. ISBN 978 963 05 8543 9  
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban II. Budapest: Osiris. 2005. ISBN 963 389 691 6  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1949 témájú médiaállományokat.