A mai világban a Gutorfölde továbbra is a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. A kezdetektől napjainkig a Gutorfölde jelentős hatást gyakorolt a mindennapi élet különböző területeire, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. Az évek során a Gutorfölde vita és elmélkedés tárgya volt, ellentmondó véleményeket generált és szenvedélyeket ébreszt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Gutorfölde mai hatását és relevanciáját, megvizsgáljuk időbeli alakulását és a modern társadalomra gyakorolt hatását.
Gutorfölde | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nyakas István (független) | ||
Irányítószám | 8951 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 886 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 38,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″ | |||
Gutorfölde weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gutorfölde témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gutorfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településhez tartozik Náprádfa és Rádiháza. A településen polgárőrség működik.
Zala vármegye középső részén fekszik; területén a Bak-Páka között húzódó 7543-as út halad végig, utóbbiból itt, a település központjában ágazik ki észak felé, Zalatárnok irányában a 7545-ös út és nyugatnak, Mikekarácsonyfa felé a 7546-os út is.
Vasúton a település a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg; Gutorfölde vasútállomás Rádiháza megállóhely és Ortaháza megállóhely között található, közúti megközelítését a 75 326-os számú mellékút biztosítja.
Gutorfölde Árpád-kori település, mely a Haholt-Buzád nemzetség ősi birtoka volt. Nevét 1270-ben említiették először "Gunturdfelde" néven. I. Lajos magyar király a Haholtok fiúágának kihalta után Haholti János leányát, Annát fiúsította, akivel a birtok a debreceni Himfy család kezére került. 1377-ben Gotorfeulde néven szerepelt egy iraton és a Himfi család birtokolta még 1499-ben is. A török hódoltság alatt a falu a hadak felvonulási útjában állt, akik többször is feldúlták. A falu Kanizsa eleste után tényleges török adófizető területté vált. A török idők után több köznemesi család is birtokolta. 1717-ben csak nyolc család lakta. Ekkor Páka filiája volt.
Gutorfölde területe 1935-ben 2514 hold volt, 1046 fő lakossal.
1970. július 1-jén Gutorföldéhez csatolták az akkor kb. 500 lakosú Náprádfát is.
Náprádfa nevét 1430-ban említették először az oklevelek, possessio Papradfa néven mint Peleske várának tartozékát. A törökök általa feldúlt falu később a Széchényieké birtoka lett, 1710-ben 10 család lakta. A 19. század elején gróf Széchenyi István birtoka volt.
Ide tartozott Rádiházapuszta is, mely a környék egyik leggazdagabb nemesi családjának növénytermesztéssel és versenylótenyésztéssel foglalkozó Barta családnak a birtoka volt. Ők teremtették meg a ma is híres ménes alapját.
A lakosság a környék településeihez hasonlóan mezőgazdasági tevékenységből tartotta fenn magát, amely elsősorban gyümölcs- és növénytermesztést jelentett. A település birtokosaink lehetőségeihez nagyban hozzájárult az 1890-ben felavatott vasútvonal is.
Náprádfa lakosainak száma 1935-ben 602 fő volt, 1539 holdnyi birtokon. Gutorföldén annak idején egy téglagyár is működött.
Gutorfölde rendszerváltás utáni első polgármestere nem tudta kitölteni a rá eső önkormányzati ciklus negyedrészét sem, mivel 1991. augusztus 14-én elhunyt. Emiatt időközi polgármester-választást kellett tartani, amit dr. Tóth Ottó nyert meg.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1051 | 997 | 985 | 888 | 888 | 886 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,1%, cigány 1,17%, német 1,4%. A lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 0,84% reformátusnak, 3,74% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,6% nem nyilatkozott).
Rádiházán Bartha László földbirtokos 7 kancával kezdte meg a lipicai lovak tenyésztését 1912-ben. Ma a rádiházi ménesben ügetőversenyló- és sportugróló-tenyésztés folyik közel 200 lóval.
Nagyudvarnok (Szlovákia)