Fuszeki

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A fuszeki (kínai írásjegyekkel: 布石 vagy 布局) egy gomeccsnek a teljes nyitánya.

Mivel a lépések többsége elkülönül és nem kíván válaszlépést (pl. nem szente), ezért a teljes játéktéren lejátszódó sablonok elemzésére sokkal kisebb figyelem irányul. Nem úgy, mint a dzsoszekire, amelyek azonnali választ sürgető, feszültségképző lépések. Ezért egy gomérkőzés során nagy az esélye egy még nem létező lépéskombinációnak.

A felismert vagy névvel ellátott fuszekik száma elenyésző. Ezek közé tartozik a Két csillag fuszeki (nirenszei fuszeki), a Három csillag fuszeki (szanrenszei fuszeki), a Kínai fuszeki, a Kobajasi fuszeki és a suszaku fuszeki. Ezek a Fekete olyan befolyásos lépései, amelyek a tábla egyik oldalán fejtik ki hatásukat.

Mivel a tábla meglehetősen nagy kiterjedésű (19×19-es a hivatalos méret), az általános gondolkodásmód arra ösztökél, hogy előbb a sarkokat hódítsuk meg a megfelelő dzsoszekivel. A terjeszkedést a szélek közepével folytatjuk, és mivel az előbbi kettő területen könnyebb pontokat szerezni, ezért a tábla közepén próbálkozunk utoljára. A klasszikus nézet szerint a 3-3, 3-4 vagy 4-3 pontok kiválóak a sarkok gyors és hatékony elkerítésére, ezért általában ezek a nyitólépések. A magasabb lépések veszélyesek, támadhatóbbak, és mint ilyenek kerülendőek. Ez a nézet elég magától értetődő (területszerzés a sarkokban). Ez a stílus a kezdők számára is könnyen érthető, elsajátítható.

Ez a felfogás a pálya közepére összpontosít. Az az alapja a gondolatmenetnek, hogy nem lehet leszűkíteni a játékstílusunkat a gyors területszerzésre, mert míg nehezebb a center meghódítása, mégis ott van a legtöbb szerezhető pont. A stílus célja olyan állások létrehozása, amelyek a tábla közepe felé közvetítik a befolyásukat. Magasabb pontok, mint a 4-4, 4-5 és 5-4 megjátszását favorizálja. Néhányan a mérkőzést a szélekkel kezdik, hogy onnan építsék fel a kívánt irányú erőt. Mások rögtön megpróbálják körbeépíteni a harctér közepét. Ezt a stílust a kezdők nehezen fogják átlátni.

A fuszeki fejlődése elég szegényes volt 1900 környékéig, mert mindenki a sarkokra és elkerítésre törekedett. Profi játékosok a ma ismertekből nagyon csekély formációt alkalmaztak a nyitány során. Variációk pedig lennének bőven, és a leközölt magas szintű meccsek száma nem túl nagy (pár ezer évente).

A fuszeki nem ért el nagy fejlődést, míg a huszadik században ki nem fejlődött a befolyásszerző megközelítés. Az egyik kitüntetett úttörője ennek Go Szeigen (Wu Qingyuan), óriási meghökkenést váltott ki, mikor harmadik lépéseként a tábla középpontját játszotta meg (tengen) az akkori legjobb professzionális go-játékos Honinbo Suszai ellen. Nem a legbölcsebb lépés a klasszikus felfogás szerint, sőt sértőnek, lenézőnek számított egy magas rangú játékos ellen. Go Szeigen elvesztette ezt a 4 hónapon át húzódó vitás meccset (egyes pletykák szerint Honinbo tanítványának köze volt mestere győzelméhez), de sikerrel bizonyította játékstílusa erejét több magas szintű ellenféllel szemben.

Ez az új befolyásra építő elképzelés lendületet adott a kísérletezéseknek, és így születtek meg a már korábban említett Két csillag (nirenszei), Három csillag (szanrenszei) és még megannyi fuszeki. Több hasonló sémát próbáltak ki, teszteltek modern játékokban.

A Kínai fuszeki – amelynek bonyolult a története, de minden bizonnyal a kínaiak fejlesztettek ki – 1970-től egészen közkedvelt volt és gós szabványok szempontjából részletesen tanulmányozottá vált.

1990 óta elsősorban koreai profik fuszekitalálmányai divatszerűen váltogatták egymást, amelyeket kőkemény meccseken keresztül fedeztek fel, elemeztek és finomítottak. Ez a fajta fejlődés meglehetősen újszerű a go világában, nem követi a hagyományokat.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Fuseki című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A Magyar Gószövetség honlapja