Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés hatását és következményeit a modern társadalomra. A megjelenésétől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáig a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés döntő szerepet játszott különböző területek, például a politika, a gazdaság, a technológia és a kultúra alakításában. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakította az emberek felfogását és cselekedeteit szerte a világon. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés által generált vitákkal és vitákkal, valamint a jövőbeni lehetséges hatásokkal. Ez a cikk átfogó és szemléletes képet kíván nyújtani a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.

Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés
A BSEC zászlaja
A BSEC zászlaja
Alapítva1992. június 4.
SzékhelyIsztambul
A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés témájú médiaállományokat.

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (angol rövidítéssel: BSEC) a Fekete-tenger partvidékén és a környezetükben fekvő államok gazdasági együttműködési fóruma. A szervezetet 1992. június 25-én Isztambulban alapította a Fekete-tenger partvidékén fekvő 6 állam és további 6 nem partmenti ország.

Tevékenység

A szervezet célja, hogy a Fekete-tenger medencéjének békéjét és stabilitását a gazdasági együttműködés megerősítésével megszilárdítsa. A szervezet kezdeményező szerepet vállal a vámok és egyéb korlátozások leépítésében, a határokon történő ügyintézés egyszerűsítésében. Az államok fokozatosan egységesítik pénzpiaci rendszereiket és megállapodás született egy regionális tőzsde létrehozásáról is. Az együttműködő felek vállalták, hogy segítik az országaik közötti tájgazdálkodási, tudományos, energiapolitikai, logisztikai és környezetvédelmi rendszereinek összekapcsolását, illetve egymást segítve veszik fel a harcot a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen.

A szervezet munkáját nehezíti, hogy a tagállamok érdekei igen eltérőek, sokszor egymással ellentétesek. A gazdasági együttműködést ezidáig nem sikerült olyan szintre emelni, hogy az ténylegesen meggátolhassa az egyes államok közötti nézeteltérések elfajulását. A tagállamok részéről egyre több kritika éri a szervezet tehetetlenségét és a növekvő bürokrácia ellenére erőtlen gazdasági koordinációt.

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Isztambulban működteti állandó titkárságát.

Tagállamok

Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés országai
  Teljes jogú tagok
  Megfigyelők

Teljes jogú tagállamok

 Bulgária
 Grúzia
 Románia
 Oroszország
 Törökország
 Ukrajna
 Albánia
 Örményország
 Azerbajdzsán
 Görögország
 Szerbia
 Moldova

Megfigyelő országok

 Fehéroroszország
 Horvátország
 Csehország
 Franciaország
 Németország
 Izrael
 Olaszország
 Lengyelország
 Szlovákia
 Tunézia
 USA

Megfigyelői státuszra jelentkezett országok:
 Ausztria
 Egyiptom

Ciprus és Montenegró is jelezte, hogy részt kíván venni az együttműködésben, ám Törökország a ciprusi kérdés lezáratlansága miatt megakadályozta a két ország taggá válását.

Külső hivatkozások

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot