A mai világban a Burgaszi-öböl állandó vita és vita tárgyává vált. A kezdetektől napjainkig a Burgaszi-öböl nagymértékben befolyásolta a társadalom, a kultúra, a technológia és a politika különböző aspektusait. Hatása olyan jelentős volt, hogy sokféle véleményt és nézőpontot szült, állandó eszme- és érvek cseréjét generálva. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Burgaszi-öböl jelentőségét és különböző területekre gyakorolt hatását, elemezve annak időbeli következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Burgaszi-öböl (Бургаски залив) | |
A Burgaszi-öböl szigetei | |
Országok | Bulgária |
Hely | Fekete-tenger |
Hosszúság | 31 km |
Szélesség | 41 km |
Legnagyobb mélység | 25 m |
Szigetek | Szent Iván-sziget, Szent Péter-sziget, Szent Anasztázia-sziget, Szent Tamás-sziget |
Települések | Burgasz, Pomorie, Neszebar, Szozopol |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 30′ 00″, k. h. 27° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 30′ 00″, k. h. 27° 35′ 00″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Burgaszi-öböl témájú médiaállományokat. |
A Burgaszi-öböl (bolgárul Бургаски залив ) a Fekete-tenger egyik legnagyobb öble a bolgár tengerparton. Az öböl a Fekete-tenger legnyugatibb része. Legnagyobb szélessége 41 km, és 31 km mélyen nyúlik be a szárazföldbe. Legmélyebb pontja 25 m-rel van a tengerszint alatt. Határai a partvonal, valamint az Emine-fokot és a Maszlen-fokot összekötő egyenes vonal.
Déli részén több kisebb sziget fekszik, a legfontosabbak közülük a Szent Iván-sziget, a Szent Péter-sziget, a Szent Anasztázia-sziget és a Szent Tamás-sziget.
Nyugati végében található Burgasz városa, amelyről az egész öböl a nevét kapta.