Egyfélemagvúak

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Egyfélemagvúak-et, elemezve annak hatását különböző aspektusokban és összefüggésekben. A Egyfélemagvúak megjelenésétől napjainkig több szektorban is érdeklődés és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat generálva. Ezeken az oldalakon végig mélyedünk jelentésében, hatásában és relevanciájában, igyekszünk teljes mértékben megérteni terjedelmét és hatását. Kritikus és reflektív megközelítésen keresztül a Egyfélemagvúak különböző nézőpontjaival és megközelítéseivel foglalkozunk, hogy gazdagítsuk az elemzést és elősegítsük a gazdagító vitát.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Az egyfélemagvúak (Plasmodroma) törzsébe egyszerű felépítésű heterotróf egysejtűek tartoznak. Sejtfaluk nincs. Mozgásszerveik ostorok, sejtizmok vagy a sejtplazmából időlegesen kialakuló állábak.[1] Legismertebb képviselőik az amőbák. Szerves anyagokban gazdag vizekben élnek, a zooplankton részei.[2]

Táplálkozásuk

Bomló szerves anyagokkal, baktériumokkal táplálkoznak, amelyeket állábaikkal körbevesznek, majd emésztőűröcskét képeznek körülötte és bekebelezik. Az emésztőűröcske a sejtplazmában állandó mozgásban van, ez biztosítja a sejt egyenletes tápanyagellátását. A bomlástermékeket és a felesleges vizet a lüktetőűröcske távolítja el.

Egyes fajok paraziták, például a Tetrahymena rostrata vagy a Callimastix equi kagylók,[3] a Toxoplasma gondii emlősök parazitája.[4]

Rendszertani csoportok

Az egyfélemagvúak törzsébe az alábbi rendszertani csoportokat sorolták:

A Rhizopoda tagjai általában filopódiumokkal mozognak, de egyes fajok, például a Dimastigamoeba gruberi ostorokkal is rendelkezik.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Soós L. Az állat és élete, A természet világa (1942). Hozzáférés ideje: 2023. december 24. 
  2. ↑ Hegedüs J, Kollár Gy (1976. február). „Felszíni víz tisztításával kapcsolatos zoológiai vizsgálatok jelentősége”. Hidrológiai Közlöny 56 (2). 
  3. ↑ a b Biswas T, Bandyopadhyay PK (2014. december 20.). „First record of protozoan parasites, Tetrahymena rostrata and Callimastix equi from the edible oyster in Sundarbans region of West Bengal, India”. J Parasit Dis 40 (3), 971–975. o. DOI:10.1007/s12639-014-0617-1. PMID 27605821. PMC 4996230. (Hozzáférés: 2023. december 24.) 
  4. ↑ Saxena S, Kumar S, Kharbanda J. „Toxoplasmosis submandibular lymphadenitis: Report of an unusual case with a brief review”. J Oral Maxillofac Pathol 22 (1), 116–120. o. DOI:10.4103/jomfp.JOMFP_268_17. PMID 29731568. PMC 5917519. (Hozzáférés: 2023. december 24.) 
  5. ↑ a b Lovrekovich I, Tomcsik J, Lőrincz F. Altörzs: Plasmodroma, Bakteriologia. Immunitástan. Parazitológia - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (1935). Hozzáférés ideje: 2023. december 24. 
  6. ↑ Alfred Edmund Brehm. Első altörzs: Plasmánmozgók (Plasmodroma), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2023. december 24. „Brehm2000” 
  7. ↑ Alfred Edmund Brehm. 3. rend: Tarkaostorosak, Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2024. május 15. „Brehm2000” 

Források

Gömöry András-Dr. Müllerné Erzsébet-Dr. Szerényi Gábor: Biológia I.

További információk

Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Egyfélemagvúak témájú rendszertani információt.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot