Digital object identifier

A mai világban a Digital object identifier olyan téma, amely különböző területeken nagy aktualitást és figyelmet kapott. Akár személyes, akár szakmai, társadalmi vagy politikai szinten, a Digital object identifier vitákat, vitákat és vitákat generált, amelyek minden korosztálytól és hátterű egyén érdeklődését felkeltették. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Digital object identifier számos aspektusát és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a mai fejlődésig elemezzük, hogy a Digital object identifier hogyan befolyásolta azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. A holisztikus és multidiszciplináris megközelítés révén ez a cikk átfogó és gazdagító jövőképet kíván kínálni a Digital object identifier-ről, hogy elősegítse a mindennapi életünkben betöltött fontosságának jobb megértését és átgondolását.

A digital object identifier logója

A digital object identifier (digitálisobjektum-azonosító vagy digitális objektumok azonosítója, DOI) elektronikus dokumentumok azonosítását lehetővé tevő jelzés. A DOI a Nemzetközi DOI Alapítvány (International DOI Foundation, IDF) bejegyzett védjegye. Az IDF meghatározása szerint a „DOI név egy digitális azonosító bármely szellemi termék számára”. A DOI lehetővé teszi, hogy „szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni”.

A DOI-k a Corporation for National Research Initiatives (CNRI) kezelőrendszerén (Handle System) belül a 10. előtaggal vannak ellátva.

Összehasonlítás más szabványokkal

A DOI és más azonosító rendszerek közti legfontosabb különbség, hogy nem helyhez kötött, nem függ attól, hol található a dokumentum (mint például az URL vagy az URN). Az azonosító rendszer az ISO 26324:2012 (Information and documentation - Digital object identifier system) néven szerepel a nemzetközi szabványok között.

Digitális objektumok azonosítása

Ezek az objektumok elérhetők az interneten keresztül azon a címen, amelyen elhelyezték. Egyik lehetőség az URL (Uniform Resource Locator), de ennek előfeltétele, hogy ez a cím tartósan megmarad. Általában azonban ezek a címek az interneten mégis többé-kevésbé rövid életűek. (Lásd 404-es hiba).

A DOI olyan rendszer, amely ezzel szemben magát az objektumot azonosítja, nem pedig azt a helyet, amelyen ez momentán megtalálható. A doi azonosítóval ellátott objektumokat elérhetővé teszi az IDF (International DOI Foundation), mint a doi-rendszer üzemeltetője, amennyiben hozzárendeli az objektumokhoz az aktuális elérhetőségeit. Ez annyit jelent, hogy a doi kódon keresztül minden digitális objektumhoz legalább egy URL feltalálható a rendszerben, amelyen az objektum elérhető. A DOI alapítvány a saját közlése szerint a Privacy Information cím alatt a következő pontokat sorolja fel: „Our logs collect and store only domain names or IP addresses, dates and times of visits, and the pages visited.“

Felépítés

A DOI egyedi alfanumerikus karaktersor, mely egy elő- és egy utótagból áll.

10.1000/182

ahol:

10.1000 az előtag, ezen belül
10 a directory code (jelenleg a 10. egyetlen használatban lévő)
1000 a publisher ID, vagyis a regisztrált kiadó kódja
182 az item ID, vagyis az egyedi dokumentum kódja (általában egy jóval hosszabb szám)

Az előtagot a DOI regisztrációs ügynöksége osztja ki a regisztrálásukat kérőknek. Az utótagot maga a regisztrált adja hozzá, ügyelve arra, hogy az előtagon belül egyedi legyen.

DOI regisztrációs ügynökségek

DOI azonosítókat regisztrációs ügynökségeken keresztül lehet regisztrálni.

CrossRef

A CrossRef a folyóiratkiadók non-profit, független link-csere szervezetének - Publishers International Linking Association, Inc. (PILA) - DOI regisztrációs ügynöksége. Több magyarországi tagja van, köztük az MTA Könyvtár és Információs Központ.

DataCite

A DataCite kutatási adatok számára DOI azonosítókat biztosító non-profit szervezet. Magyarországi tagja az MTA Könyvtár és Információs Központ.

Jegyzetek

További információk