Ebben a cikkben elmélyülünk a Batla izgalmas világában, feltárva annak több oldalát és jelentését. A Batla olyan téma, amely a történelem során érdeklődést és vitát váltott ki, és különböző nézőpontok és tudományágak találkozási pontjává vált. A Batla eredetétől a mai hatásig kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban és a kultúrában. Ezeken az oldalakon elmerülünk a Batla-ről szóló felfedezési és elmélkedési utazásban, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, és jelentőségét az emberek életében. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Batla-en keresztül, ahol felfedezzük annak fontosságát és jelentését a kortárs világban.
Batla | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Plegadis falcinellus Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Batla témájú médiaállományokat és Batla témájú kategóriát. |
A batla (Plegadis falcinellus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.
A Plegadis madárnem típusfaja.
Mindegyik földrészen előfordul. Az összes íbiszfaj közül a batla a legelterjedtebb, Észak-Amerikába való betelepedése feltehetőleg nem olyan régen történt.
Legnagyobb európai kolóniája a Volga torkolatában található, egy másik 4.000 párral a Duna deltájában, egy kisebb a Pó síkságon. Vándormadár, áprilistól szeptemberig tartózkodik költőterületein és a Földközi-tenger medencéjében, de főleg a trópusi Afrikában telel.
A Volga torkolatában költő madarak Indiában telelnek.
Hazánkban ritkán fészkel. Az 1920-as években a Kis-Balaton környékén több száz pár költött, majd évtizedekre eltűnt. Az 1970-es évek végén jelent meg újra, főleg a Nagyalföldön (Horváth). Áprilisban érkezik vissza telelőhelyeiről és augusztus–szeptemberben távozik.
Testhossza 55–65 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–95 centiméter, testtömege 530–770 gramm, a hím egy kicsit nagyobb és testesebb, mint a tojó. Nyaka, melle, hasa, combjai és szárnyainak felső részei gesztenyebarnák, feje teteje vörösen fénylő sötétbarna. Háta, evezőtollai viola- vagy zöldesfényű feketésbarna. Szeme barna, a csupasz szemgyűrű zöldesszürke, csőre piszkos sötétzöld, hosszú, erős és enyhén ívelt, lába zöldesszürke.
Nyáron rovarlárvákat, férgeket és kifejlett rovarokat eszik, télen kagylókat, férgeket, apró halakat, kisebb kétéltűeket és más víziállatokat. Vonuló madár, csapatban repül, alakzata „v” betűt formáz.
Az ivarérettséget 3 éves korában éri el.
Általában nádasok gémtelepeiben költ kócsagok, kárókatonák társaságában. Zsombékosokban vadászik, főként olyan helyen, ahol a növényzet takarást biztosít számára (Horváth). Fészkét növényi anyagokból építi. Négy-öt hosszúkás, kékeszöld tojásán 21 napig kotlik.
Mindkét szülő kotlik, de éjjel csak a tojó. A fiatal madarak 5–6 hét múlva repülnek ki.