Mai cikkünkben a Adıyaman (település) témával foglalkozunk, amely téma az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A Adıyaman (település) nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos közösségben, mind a szakmai területen, a mai világban való relevanciája miatt. Ebben a cikkben a Adıyaman (település)-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és naprakész képet nyújtsunk a témáról. Az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig különböző szempontokat fogunk elemezni, hogy teljes mértékben megértsük a Adıyaman (település) jelentőségét és hatását a mai társadalomban.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Adıyaman | |
Közigazgatás | |
Ország | Törökország |
Régió | Délkelet-anatóliai |
Tartomány | Adıyaman |
Rang | város |
Polgármester | M. Necip Büyükaslan |
Irányítószám | 02000 és 02999 között |
Körzethívószám | (0090)+ 416 |
Népesség | |
Teljes népesség | 267 131 fő (2021) |
Körzet népessége | 256 247 fő |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 7 m |
Terület | 1 582 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 45′ 48″, k. h. 38° 16′ 38″Koordináták: é. sz. 37° 45′ 48″, k. h. 38° 16′ 38″ | |
Adıyaman weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Adıyaman témájú médiaállományokat. |
Adıyaman (az ókori Pordonnium) Törökország délkeleti részén található, Adıyaman tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja. A város egyike a leggyorsabban növekvő török városoknak: míg 1990-ben a laskosság 100 045 fő volt, addig 2000-ben már 178 538. 2008-ban a városban 193 250 fő lakott, a körzetben pedig 256 247 fő.
A terület már a paleolit kor óta lakott helynek számít, erre bizonyíték a Palanlı barlangjában Adıyaman-tól 10 km-rel északra végzett ásatások, amelyek a kő- és bronzkor óta folyamatos emberi jelenlétet jelztek.
A 900-as évektől kezdődően asszír, perzsa és macedón inváziók hullámai követték egymást, amíg a Kommagéné-királyságot Kr. e. 69-ben meg nem alapították. Ez volt az a civilizáció, amely a közeli Nemrut-hegy tetején lévő szobrokat, emlékműveket építette. A fővárosa Samsatban (Samosata) volt, de Adjyaman is a Commagenes városa volt. Adıyaman városfalait az idők során sokszor helyreállították.
A Kommagéné királyság a rómaiak idejéig (Kr. u. 72) állt fenn, majd a Bizánciak 395–670, Omajjádok 670-től, az pedig Abbászidák 758–926-tól foglalták el a területet, mely aztán 859–1114-ben visszatért Bizánc irányítása alá. Az arabok 1114-től 1204-ig uralták a területet, míg végül megérkeztek a törökök. A kastély és a város arab neve Hısn-ı Mansur volt.
A törökök 1114-től kezdődően költöztek a térségbe, és végül a 13. század nagy részében (a mongol inváziók által gyakran megzavart) szeldzsuk törökök telepedtek le itt. 1298-tól 1516-ig a város Mamlúk irányítás alatt állt. Adimanyot 1516-ban hozták fel Selim I-be az Ottomán Birodalomba, de a helyi hatalom gyakran a türkmén törzsek Dulkadiroğulları törzsének kezén volt.