Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Északi Tanács témáját, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a különböző területeken betöltött relevanciáját. A történelem során a Északi Tanács nagy érdeklődés és kutatás témája volt, számos nézőponttal és megközelítéssel, amelyek hozzájárultak az új ötletek megértéséhez és fejlesztéséhez. A gazdaságra, a kultúrára és a politikára gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Északi Tanács többdimenziós kérdésnek bizonyult, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. Kimerítő elemzéssel ez a cikk világos és átfogó képet kíván nyújtani a Északi Tanács-ről, mélyebb és értelmesebb megértést kínálva az olvasóknak a Északi Tanács mai fontosságáról.
Északi Tanács | |
Zászlaja | |
Az Északi Tanács országai kékkel Európa térképén | |
Alapítva | 1952. |
Típus | interparlamentáris szervezet |
Székhely | Koppenhága ( é. sz. 55° 40′ 40″, k. h. 12° 34′ 52″, Ved Stranden, 18) |
Tagság | Dánia Svédország Finnország Izland |
Nyelvek | Dán, feröeri, finn, grönlandi, izlandi, norvég, svéd |
A tanács elnöke | Erkki Tuomioja |
Dolgozók száma | 300 |
é. sz. 55° 40′ 40″, k. h. 12° 34′ 52″Koordináták: é. sz. 55° 40′ 40″, k. h. 12° 34′ 52″ | |
Az Északi Tanács weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Északi Tanács témájú médiaállományokat. |
Az Északi Tanács Európa „északi országainak” fóruma. A regionális szervezet államainak parlamentjei, valamint az autonóm területek évente választott küldötteket delegálnak a tanácsba, akik ott országuk érdekeit képviselik. 1952-ben alapították, azóta tartanak éves találkozókat. A munkát öt szakbizottság koordinálja.
A jogi alapokat 1962-ben a Szerződés a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország közötti együttműködésről, más néven a Helsinki Szerződés fektette le.
A tanács feladatai a koordinációra és a tagállamok államközi kapcsolatait érintő, nem kötelező érvényű ajánlások kidolgozására terjednek ki. A kormányoknak a tanács felé jelentési kötelezettségük van.
Az Északi Tanács szervei a (tanács összes tagjából álló) Közgyűlés, az Elnökség (tagjai az elnök és maghatározott számú elnökségi tag) és az állandó bizottságok.
1971 óta az Északi Tanácson kívül létezik az Északi Miniszterek Tanácsa is, amely az öt tagállam és a három autonóm terület együttműködését kormányzati szinten támogatja. A két intézmény közös titkárságot tart fenn Koppenhágában.
A tagállamok teljes jogú, míg az autonóm területek társult,valamint vannak államok, melyek megfigyelői tagsággal bírnak. Ezek közül három (Észtország, Lettország és Litvánia) független államok, míg Schleswig-Holstein Németország egyik szövetségi állama. Feröer kormányzati szinten törekszik a teljes jogú tagság elnyerésére.
Az öt tagállam és a három autonóm terület (zárójelben a küldöttek száma)
Kulturális munkája keretében a tanács négy elismert díjat oszt ki:
Az Északi Tanács mintegy harminc intézményt működtet a régióban a skandináv együttműködés keretében. Ezek közé tartoznak többek között a következők: