Zeneműkiadás
Ebben a cikkben elmélyülünk a Zeneműkiadás izgalmas világában. A témának eredetétől napjaink relevanciájáig megvizsgáljuk a téma minden oldalát, hogy megvilágítsuk annak fontosságát és a társadalomra gyakorolt hatását. A Zeneműkiadás az idők során sok ember figyelmét felkeltette, vitát, inspirációt és elmélkedést generált. Részletes elemzések és változatos perspektívák révén arra törekszünk, hogy teljes és kimerítő képet nyújtsunk a Zeneműkiadás-ről, kitérve annak több dimenziójára és vonatkozásaira, hogy jobban megértsük relevanciáját a mai világban.
A zeneműkiadás olyan kiadói tevékenység, amelyet a zeneműkiadó, mint a zeneipar egyik szereplője végez, aki a zeneszerzők, dalszerzők és szövegírók szerzői jogait a szerző és a zeneműkiadó között fennálló szerződés alapján harmadik féllel szemben érvényesíti, a zeneműveket saját eszközeivel népszerűsíti, támogatja a szerző munkáját, és ezért ellentételezésként a befolyó jogdíjakból részesedést kap. A zeneműkiadó nem azonos a lemezkiadóval.
Az először a 16. században megjelent zeneműkiadók (egészen a zeneipar és a hangrögzítés 20. századi robbanásszerű fejlődéséig) eredetileg a zeneművek kottán történő kiadását vállalták.
Források
- Artisjus – Mi a „zeneműkiadó” és a „lemezkiadó”? (magyarul)
- MPA Online – What is publishing? (angolul)
További információk
- Zeneműkiadók adatbázisa
- Zeneműkiadók – kotta.lap.hu
- Amerikai Zeneműkiadók Szövetsége
- Magyar zeneműkiadók és tevékenységük, 1774–1867; összeáll. Mona Ilona; MTA ZTI, Budapest, 1989 (Műhelytanulmányok a Magyar zenetörténethez)
