Wilhelm Cuno

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Wilhelm Cuno hatását a mai társadalomra. A globális színtéren való megjelenése óta a Wilhelm Cuno nagy érdeklődést váltott ki, és számtalan vitát váltott ki különböző területeken, mint például politika, kultúra, technológia vagy tudomány. Ebben az értelemben azt javasoljuk, hogy átfogóan elemezzük, hogyan változtatta meg a Wilhelm Cuno azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ezeken az oldalakon mindvégig megvizsgáljuk azokat a pozitív aspektusokat és kihívásokat, amelyeket a Wilhelm Cuno jelent társadalmunk számára, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a jelenségről.

Wilhelm Cuno
A Német Birodalom kancellárja
Weimari köztársaság
Hivatali idő
1922. november 22. – 1923. augusztus 12.
ElnökFriedrich Ebert
ElődJoseph Wirth
UtódGustav Stresemann

Született1876. július 2.
Suhl
Elhunyt1933. január 3. (56 évesen)
Aumühle
SírhelyOhlsdorfi temető

HázastársaMartha Berta Wirtz
Foglalkozás
  • politikus
  • jogász
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Cuno témájú médiaállományokat.

Carl Josef Wilhlem Cuno (Suhl, Türingia 1876 július 2. - Aumühle, Schleswig-Holstein 1933 január 3.) német jogász, üzletember és politikus (párton kívüli). A Német Birodalom kancellárja 1922-1923 között.

Életpályája

Cuno 1907-től az adóügyi főhivatalban dolgozott ahol hamarosan tekintélyre tett szert ezekben az ügyekben. Az első világháború kitörésekor a gabonaelosztó központ főnöke lett, s itt tevékenykedett 1916-ig amikor a élelmiszerellátással foglalkozó főhivatalhoz szegődött Adolf Tortilowicz von Batocki-Friebe mellé. 1917-ben a magán szférában helyezkedett el, a HAPAG cég főnöke lett. A weimari köztársaság első évében többször is szóba került a kancellári posztra. Miután Joseph Wirth kormánya lemondott, 1922 novemberében, el is foglalhatta a kancellári hivatalt. Kormánya inkább a köztársasági elnök Friedrich Ebert támogatásával, mint a pártok bizalmával tudott hatalmon maradni. Egy bizalmatlansági szavazás után (1923 augusztus 12) kénytelen lemondani kancellári tisztségéről, s visszatér a HAPAG élére.

A német márka hiperinflációja Cuno kormányzása alatt érte el a csúcspontját.

Wilhelm Cuno kormánya leginkább arról a sikertelen kísérletéről ismert, amivel meg akarta akadályozni a Ruhr-vidék elfoglalását Franciaország által. A Ruhr-vidéket demilitarizált övezetté nyilvánították, a Nemzetek Szövetsége fennhatósága alatt. Franciaország 1923-ban elfoglalta a Ruhr-vidéket, mivel a Cuno kormány nem tudta kifizetni a versailles-i békeszerződésben kiszabott hadisarcot.

Annak ellenére, hogy maga Cuno pártonkívüli volt, kormánya egyértelműen jobboldali beállítottságú volt. A koalíciót a Konzervatív Jobboldali párt (DNVP), a Katolikus Centrum Párt (Zentrum) és a Német Demokratikus Párt (DDP) alkotta.

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Куно Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Куно Вильгельм, 2015. szeptember 27.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhlem Cuno című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Elődje:
Joseph Wirth
A weimari Németország birodalmi kancellárja
1922. november 22.
1923. augusztus 12.
A weimari köztársaság címere
Utódja:
Gustav Stresemann