Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Villányi út témáját, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. Az eredetétől a mai relevanciájáig elemezzük a Villányi út-hez kapcsolódó összes releváns szempontot. Ezen túlmenően megvizsgáljuk a témában készült különféle véleményeket és tanulmányokat, hogy teljes és tárgyilagos képet adjunk a témáról. Ezzel a cikkel az a célunk, hogy olvasóinknak mélyebb és világosabb megértést biztosítsunk a Villányi út-ről, hogy megalapozott véleményt alkossanak róla. Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni a Villányi út-ről!
Villányi út | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, XI. kerület |
Városrész | Gellérthegy, Kelenföld |
Névadó | Villány |
Irányítószám | 1113, 1114, 1118 |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 41″, k. h. 19° 02′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 41″, k. h. 19° 02′ 47″ |
Névváltozatok | |||||||||
|
A Villányi út Budapesten, a XI. kerületi Szentimrevárosban, a Gellérthegyet délről határoló, villamospályával rendelkező út. A Nagykörút budai szakasza. Határai: a Móricz Zsigmond körtér és a Budaörsi út. Északi oldalán található a természetvédelmi területként nyilvántartott Budai Arborétum egy része és dél felől helyezkedik el a Feneketlen-tó. Nevezetes épülete a Villányi út 25. szám alatt található budai ciszterci Szent Imre-templom, ami mellett Klebelsberg Kuno-emlékmű látható.
Az 1929-1953 között Szent Imre herceg nevét viselő körúton 1932-ben indult meg a villamosvasúti forgalom, amely a középen haladó és úttesttől elválasztott villamospályán közlekedik. Utoljára 1998-ban kapott teljes felújítást. A pálya kiépítése óta erre járó 61-es járat szerelvényei 1932 és 1962 között, valamint 2016 óta a 17-es villamossal összehangolva követik egymást.
A Villányi úton jelenleg az alábbi Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzemeltetése alatt álló járatok közlekednek: