Ebben a cikkben a V. Mehmed oszmán szultán lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk a témával kapcsolatos összes lényeges szempontot. A következő néhány sorban elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, időbeli alakulását, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit. Mind a pozitív, mind a negatív oldalakkal foglalkozunk azzal a céllal, hogy az olvasó teljesebb és kiegyensúlyozottabb megértse a V. Mehmed oszmán szultán-et. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán, és fedezzen fel mindent, amit erről a lenyűgöző témáról tudni lehet.
V. Mehmed | |
Mehmed Reşad | |
Oszmán szultán | |
Uralkodási ideje | |
1909. április 27. – 1918. július 3. | |
Elődje | II. Abdul-Hamid |
Utódja | VI. Mehmed |
Kalifa | |
Uralkodási ideje | |
1909. április 27. – 1918. július 3. | |
Elődje | II. Abdul-Hamid |
Utódja | VI. Mehmed |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Oszmán-ház |
Született | 1844. november 2. Isztambul |
Elhunyt | 1918. július 3. (73 évesen) Isztambul |
Nyughelye | Tomb of Mehmed V |
Édesapja | I. Abdul-Medzsid |
Édesanyja | Gülcemal Kadin |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
V. Mehmed aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Mehmed témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
V. Mehmed oszmán szultán (Konstantinápoly, 1844. november 2. – Konstantinápoly, 1918. július 3.) az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1909-től haláláig. Bár jó szándékú politikus volt, uralkodása mégis egybeesett az Oszmán Birodalom felbomlásának kezdetével és az akarata ellenére történő első világháborús oszmán részvétellel is.
Mehmed Reşad 1909. április 27-én, bátyja II. Abdul-Hamid lemondatása után került hatalomra. Kifinomult, jóindulatú személyiség volt. Tanulmányai során ismereteket szerzett a tradicionális iszlám tantárgyakban, a perzsa irodalomban, valamint nagy érdeklődést mutatott az oszmán és iszlám történelem iránt. Ennek ellenére hiányzott belőle az uralkodás képessége. Alkotmányos uralkodóként kívánt uralkodni és a teljes irányítást átengedte az ifjútörök mozgalom nemzeti liberális szervezetének, az Egység és Haladás Mozgalmának. A mozgalom tanácsára Albániába és Trákiába látogatott az ott élő muzulmán lakossággal való szorosabb kapcsolat kiépítése céljából.
Uralkodása alatt a Porta több háborút is elvesztett. Az első az 1911–1912-es évi olasz–török háború volt, melynek során a birodalom elveszítette Tripolitániát (Tripoli). A legsúlyosabb csapást az 1912–1913-as első Balkán-háború jelentette, melynek során a birodalom elvesztette balkáni birtokainak a nagy részét. Bár ellenezte, szintén az ő uralkodása alatt lépett be a birodalom az első világháborúba a központi hatalmak oldalán. Kalifaként szent háborúra szólította fel az összes muzulmánt, különösen az antant hatalmak uralma alatt élőket, azonban ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Halálakor az Oszmán Birodalom nagy része már az antant ellenőrzése alatt állt, hat hónappal később pedig Isztambul is katonai megszállás alá került. Utódja VI. Mehmed lett.
Elődje: II. Abdul-Hamid |
|
Utódja: VI. Mehmed |
Elődje: II. Abdul-Hamid |
|
Utódja: VI. Mehmed |