V. Mehmed oszmán szultán

Ebben a cikkben a V. Mehmed oszmán szultán lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig megvizsgáljuk a témával kapcsolatos összes lényeges szempontot. A következő néhány sorban elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit. Mind a pozitív, mind a negatív oldalakkal foglalkozunk azzal a céllal, hogy az olvasó teljesebb és kiegyensúlyozottabb megértse a V. Mehmed oszmán szultán-et. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán, és fedezzen fel mindent, amit erről a lenyűgöző témáról tudni lehet.

V. Mehmed
Mehmed Reşad
Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1909. április 27. – 1918. július 3.
ElődjeII. Abdul-Hamid
UtódjaVI. Mehmed
Kalifa
Uralkodási ideje
1909. április 27. – 1918. július 3.
ElődjeII. Abdul-Hamid
UtódjaVI. Mehmed
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1844. november 2.
Isztambul
Elhunyt1918. július 3. (73 évesen)
Isztambul
NyughelyeTomb of Mehmed V
ÉdesapjaI. Abdul-Medzsid
ÉdesanyjaGülcemal Kadin
Testvére(i)
Házastársa
  • Kamures Kadın
  • Mihrengiz Kadın
  • Dilfirib Kadın
  • Dürriaden Kadın
  • Nazperver Kadın
Gyermekei
  • Ömer Hilmi
  • Şehzade Mehmed Ziyaeddin
  • Şehzade Mahmud Necmeddin
V. Mehmed aláírása
V. Mehmed aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Mehmed témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

V. Mehmed oszmán szultán (Konstantinápoly, 1844. november 2. – Konstantinápoly, 1918. július 3.) az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1909-től haláláig. Bár jó szándékú politikus volt, uralkodása mégis egybeesett az Oszmán Birodalom felbomlásának kezdetével és az akarata ellenére történő első világháborús oszmán részvétellel is.

Élete

Mehmed Reşad 1909. április 27-én, bátyja II. Abdul-Hamid lemondatása után került hatalomra. Kifinomult, jóindulatú személyiség volt. Tanulmányai során ismereteket szerzett a tradicionális iszlám tantárgyakban, a perzsa irodalomban, valamint nagy érdeklődést mutatott az oszmán és iszlám történelem iránt. Ennek ellenére hiányzott belőle az uralkodás képessége. Alkotmányos uralkodóként kívánt uralkodni és a teljes irányítást átengedte az ifjútörök mozgalom nemzeti liberális szervezetének, az Egység és Haladás Mozgalmának. A mozgalom tanácsára Albániába és Trákiába látogatott az ott élő muzulmán lakossággal való szorosabb kapcsolat kiépítése céljából.

Uralkodása alatt a Porta több háborút is elvesztett. Az első az 1911–1912-es évi olasz–török háború volt, melynek során a birodalom elveszítette Tripolitániát (Tripoli). A legsúlyosabb csapást az 1912–1913-as első Balkán-háború jelentette, melynek során a birodalom elvesztette balkáni birtokainak a nagy részét. Bár ellenezte, szintén az ő uralkodása alatt lépett be a birodalom az első világháborúba a központi hatalmak oldalán. Kalifaként szent háborúra szólította fel az összes muzulmánt, különösen az antant hatalmak uralma alatt élőket, azonban ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Halálakor az Oszmán Birodalom nagy része már az antant ellenőrzése alatt állt, hat hónappal később pedig Isztambul is katonai megszállás alá került. Utódja VI. Mehmed lett.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Encyclopedia Britannica:Mehmed V (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 26.)
  2. ↑ a b Terebess Ázsia Lexikon:Az Oszmán birodalom szultánjai. (Hozzáférés: 2008. október 26.)
  3. ↑ His Majesty Sultan Mehmet V Reshat (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2008. október 26.)

Források


Elődje:
II. Abdul-Hamid
Oszmán szultán
1909 – 1918		Az Oszmán Birodalom címere
 Utódja:
VI. Mehmed
Elődje:
II. Abdul-Hamid
Kalifa
1909 – 1918		Isten arab neve szimbolikus zöld színben
 Utódja:
VI. Mehmed
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot