Vámfalu

Napjainkban a Vámfalu nagy jelentőségű és általában a társadalom érdeklődésére számot tartó téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Vámfalu egyre fontosabb témává vált különböző területeken, a politikától a tudományig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vámfalu-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Ezen túlmenően elemezzük a Vámfalu-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy teljes és tárgyilagos képet adhassunk erről a ma oly fontos témáról.
Vámfalu (Vama)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségVámfalu
Rangközségközpont
Irányítószám447350
Körzethívószám0261
SIRUTA-kód139349
Népesség
Népesség3670 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság926 (2011)
Népsűrűség71,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület51,04 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 31″, k. h. 23° 23′ 51″47.841900°N 23.397500°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 31″, k. h. 23° 23′ 51″47.841900°N 23.397500°E
Térkép

Vámfalu (románul: Vama) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megye keleti részén, az Avas-hegységben található.

Története

1490-ben Wamfalw néven említik először a korabeli oklevelek, ekkor már a Szinéri uradalom-hoz tartozott, és ennek sorsában osztozott egészen a XVII. századig.

1615-ben részbirtokosa Deregnyei Daróczy Ferenc volt, s leányágon a Lónyay család birtoka volt.

1700-as években több birtokos is osztozik rajta: Birtokosa ekkor a Lónyay, Linker, Eötvös, Vetéssy, Bay, Korda, Péchy, Dálnoki, Medve, Nagy, és Samu család.

1717-ben Viszocsányi Sándor is részbirtokos a településen.

Az 1800-as évek közepéig a Lónyay család birtoka volt.

A falu 1826-ban, egy nagy tűzvészben leégett.

A 20. század elején gróf Vay Gábor, Vámfalvi Jónás és Szentiványi Gyula birtoka volt.

Vámfalu határában volt a Büdössár fürdő, mely kitűnő gyógyhatású iszapfürdő, melynek természetes, erősen kénes vize csúzos bántalmakra kitűnő hatású.

A falu fölött emelkedik Mike-bérc, melyből a Tálna-patak ered.

Nevezetességek

  • Református templom – 1826-ban épült.
  • Görögkatolikus templom – 1848-ban épült.

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Hivatkozások