Timok

A mai világban a Timok döntő jelentőségűvé vált a mindennapi élet különböző területein. A közegészségügyre gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Timok elkerülhetetlen beszédtémává vált. A történelem során a Timok alapvető szerepet játszott a társadalomban, alakította hiedelmeinket, viselkedésünket és döntéseinket. Ebben a cikkben a Timok különböző aspektusait és a világra gyakorolt ​​hatását fogjuk feltárni, elemezzük időbeli alakulását és jelenkori jelentőségét. Mély és éleslátó elemzéssel igyekszünk rávilágítani arra, hogy a Timok milyen szerepet játszik életünkben, és hogyan határozza meg a valóságunkat.

Timok
Közigazgatás
Országok Szerbia,  Bulgária
Földrajzi adatok
Hossz189 km
Vízhozam25 m³/s
Vízgyűjtő terület4666 km²
ForrásStara Planina, Szerbia
é. sz. 43° 55′ 12″, k. h. 22° 17′ 52″
TorkolatDunaFekete-tenger
é. sz. 44° 12′ 49″, k. h. 22° 40′ 13″
Elhelyezkedése
Térkép
A Timok vízgyűjtő területe
A Timok vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Timok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Timok (bolgárul: Тимок) folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Földrajz

A Balkán-hegység (Stara Planina) nyugati lejtőin ered, Knjaževac közelében, és Negotintól 10 km-re keletre torkollik a Dunába. Hossza 189 km, és 15 km hosszan határt képez a két ország között a torkolata előtt. Vízgyűjtő területe 4666 km², közepes vízhozama a beömlésnél 25 m³ másodpercenként.

A Timok a régió egyik legszennyezettebb folyója, fő szennyezője a bori rézbánya. Vizében a fémek közül megtalálható a réz, az ólom és a kadmium.

Jelentős városok a Timok mentén: Knjaževac és Zaječar.

Népesség

A Timok völgyében jelentős román kisebbség él. Kollektív jogaikat 2007-ben ismerte el a szerb állam, cserébe a koszovói függetlenség elismerésének bukaresti visszautasításáért.

Jegyzetek