Tarsoly Krisztina

A mai világban a Tarsoly Krisztina egyre nagyobb aktualitást és érdeklődést kapó téma. A Tarsoly Krisztina-ről már egy ideje vita folyik különböző területeken, és többek között a társadalomra, a gazdaságra, az egészségre gyakorolt ​​hatása sok ember kíváncsiságát és érdeklődését keltette fel. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tarsoly Krisztina-et, elemezve történetét, fejlődését és mai jelentőségét. Ezen túlmenően a Tarsoly Krisztina-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk ebben a kérdésben.
Tarsoly Krisztina
Életrajzi adatok
Született1976július 21. (48 éves)
Hajdúnánás
Származásmagyar magyar
Pályafutása
IskoláiSzínitanház (Békéscsaba)
Híres szerepeiJúlia William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Ágika Örkény István: Tóték
Nóra Henrik Ibsen: Nóra
Piaf Pataki Éva: Edith és Marlene
Díjai
További díjakBékéscsaba Ifjúságáért díj (2016)
Magyar Ezüst Érdemkereszt (2022)

PORT.hu-adatlap

Tarsoly Krisztina (Hajdúnánás, 1976. július 21. –) magyar színésznő.

Életpályája

A debreceni Ady Endre Gimnázium dráma tagozatán érettségizett. Színészi tanulmányait a Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiskolában Békéscsabán végezte 1994 és 1998 között, ahol Konter László, Gáspár Tibor és Bartus Gyula voltak a mesterei. Azóta a Békéscsabai Jókai Színház tagja. Játszik az RS9 Színházban is és a színészet mellett rendezésssel is foglalkozik. 2022-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakos hallgatója.[1]

Fontosabb színházi szerepei

Rendezései

  • Weöres Sándor: Bóbita
  • Angyalok szárnyalása
  • Csikós Attila: Két összeillő ember

Filmek, tv

  • Frederico García Lorca: Bernarda Alba Háza
  • Friedrich Schiller: Stuart Mária (színházi előadás tv-felvétele)
  • Henrik Ibsen: Nóra (színházi előadás tv-felvétele)
  • Örkény István: Macskajáték (színházi előadás tv-felvétele)
  • A Föld szeretője (2010)

Díjai

Jegyzetek

  1. Drámainstruktor-színjáték 2022-2025 (magyar nyelven). SZFE. (Hozzáférés: 2023. június 3.)

Források