A mai világban a Tünde rendkívül releváns téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük. A társadalom folyamatos fejlődése és az emberek életmódjában bekövetkező változások miatt elengedhetetlen, hogy megértsük a Tünde fontosságát és hatását mindennapi életünkre. A történelem során a Tünde vita és vita tárgya volt, és arra ösztönözte a kutatókat, szakértőket és szakembereket, hogy elmélyítsék tanulmányaikat, hogy megértsék az élet különböző területeire gyakorolt hatásait. Emiatt ez a cikk részletesen foglalkozik a Tünde-el, elemezve annak okait, hatásait és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy az olvasók átfogó képet kapjanak erről a manapság annyira aktuális témáról.
Az 1990-es években a Tünde gyakori, a Tündér egyedi név, a Tünde a 2000-es években (2006-ig) a 93-100. leggyakoribb női név, azóta nincs az első százban. A Tündér szintén nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.
A „tünde” szót néha ’tündér’ jelentésében is használják.
A tünde szó (akárcsak a tündér) jelzőként is állhat, főként a költői nyelvben, ’gyorsan elmúló, semmibe vesző, röpke, tünékeny’ értelemben (ÉrtSz.). Például Madáchnál: „Oly szép az ilyen tünde mámor…” Néha ’tündöklő’ értelemben is találkozhatunk vele: „csattan a menny és megvillan / kék, tünde fénnyel fönn a tél.” (József Attila: Nyár)
A „tünde” (elf, quend) kitalált nép J. R. R. Tolkien könyveiben, melyet kezdeti elképzeléseiben szintén a kelta-germán-óangol mitológia „tündéreiről” mintázott, később azonban a költői elképzelés átlényegült. A Tolkien műveiből merítő egyéb fantasy-művekben (például M.A.G.U.S., Dungeons & Dragons, Warcraft) is szerepelnek tündék, bár ezeket inkább az angol „elf” kifejezéssel illetik.
Jegyzetek
↑ abA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név