Törmelékkő
A mai világban a Törmelékkő olyan téma, amely számos ember figyelmét felkeltette különböző területeken. Az idő múlásával ez a téma számos vitát, vitát és vizsgálatot generált, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy mélyebbre ássuk a jelentését és hatókörét. A Törmelékkő megjelenése óta felkeltette a kíváncsiságot a társadalomban, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki, ami olyan tanulmányokhoz és elemzésekhez vezetett, amelyek célja, hogy megértsék a következményeit a különböző területeken. Ebben a cikkben a Törmelékkő különböző szempontjait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását vizsgáljuk meg.
| Törmelékkő | |
 | |
| Tektonikus breccsa: hallstatti mészkőtörmelék karbonátos cementben, előtte geológuskalapáccsal | |
| Adatok | |
| Más név | breccsa |
| Képződés típusa | üledékes |
| Képződés helye | reziduális |
| Szerkezet | szemcsés, mátrixban |
| Szövet | kötött laza, összeálló |
| Ásványos összetétel | változó |
| Előfordulás | gravitációs csapdák |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Törmelékkő témájú médiaállományokat. | |
A törmelékkő vagy breccsa (a német eredetű olasz breccia szóból) 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.
Anyagi összetétele
Anyaga rendkívül változatos; gyakorlatilag bármi lehet. A kötőanyag (mátrix) lehet a törmelékekkel egyidős, de lehet későbbi is; anyaga lehet a törmelékekével azonos, de azoktól különbözhet is. Az utólag a törmelékek közé rakódott kötőanyag a leggyakrabban:
- karbonátos,
- kovás,
- agyagos vagy
- vasas (vas-oxi-hidroxidos).
Genetikai típusai
Fő fajtái a Földön:
- tektonikus breccsa (dörzsbreccsa avagy milonit, a földtani törésvonalakban);
- vulkáni breccsa (a vulkáni anyagszórás szögletes darabjaiból áll);
- üledékes breccsa (iszaplavinák, sárfolyások stb. terméke). Sajátos altípusa a csontdarabokból összeállt csontbreccsa.
A légkör nélküli égitesteken (például a Holdon) gyakoriak a becsapódásos breccsák.
Felhasználása
Egyes változatai (főleg a mészkőbreccsák) jól vághatók, csiszolhatók, polírozhatók; ezeket előszeretettel használják díszítőkőnek.
Hasonló kőzetek
A breccsához hasonló, ugyancsak durvatörmelékes, cementált kőzet a konglomerátum; annak szemcséi azonban (amint ezt magyaros neve: kavicskő is mutatja) nem szögletesek, hanem kerekdedek, gömbölyítettek.
Források
- Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 620. o.
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 526. o. ISBN 963-05-6928-0
- Török Ákos, 2007: Geológia mérnököknek. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó, Budapest. p. 133–134. ISBN 978-963-420-934-8