Ebben a cikkben a Staten-Generaal témakörben fogunk elmélyülni, amely téma nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Staten-Generaal egy olyan fogalom, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken vált jelentőségre, és hatása az utóbbi időben jelentősen elterjedt. Ezek mentén tárjuk fel a Staten-Generaal különböző oldalait és dimenzióit, elemezzük a mindennapi életre gyakorolt hatását, jelentőségét az akadémiai területen, valamint a technológiai és szórakoztatóipari jelenlétét. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Staten-Generaal-et, és átfogó képet nyújtsunk erről a jelenségről, amely számos egyén és csoport figyelmét felkeltette a mai társadalomban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Staten-Generaal | |
Székhely | Binnenhof ( é. sz. 52° 04′ 47″, k. h. 4° 18′ 47″) |
é. sz. 52° 04′ 47″, k. h. 4° 18′ 47″Koordináták: é. sz. 52° 04′ 47″, k. h. 4° 18′ 47″ | |
A Staten-Generaal weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Staten-Generaal témájú médiaállományokat. |
A Staten-Generaal Hollandia parlamentje. Kétkamarás törvényhozás, amelynek felsőháza a Szenátus (az Eerste Kamer, azaz Első Kamara), alsóháza pedig a képviselőház (Tweede Kamer, azaz Második Kamara). A Staten-Generaal Hágában, a Binnenhofban ülésezik.
Eredete a 15. századba nyúlik vissza. Abban az időben Burgund Hollandia tartományainak a gyűlése volt. 1579-ben, a holland felkelés idején a gyűlés kettészakadt. Az északi tartományok nyíltan fellázadtak II. Fülöp spanyol király ellen, aki helyett az általuk létrehozott független holland köztársaságban a Staten-Generaal lett a legfőbb hatalom. Az 1795-ös batáv forradalom után a Batáv Köztársaság Nemzeti Gyűlése váltotta a Staten-Generaalt, 1814-ben azonban, a függetlenség elnyerésekor visszaállították a régi nevet. A gyűlést 1815-ben bontották két kamarára, a szenátusra és a képviselőházra, amikor létrejött Hollandia Egyesült Királysága. Az 1848-as alkotmánymódosítás után a képviselőház tagjai közvetlenül választották, és a Staten-Generaal jogkörei jelentősen kibővültek. Ezzel létrejött a parlamentáris demokrácia Hollandiában.
1918 óta a képviselőházi tagokat négy évre választják pártlistás arányos képviseleti rendszerben. A Szenátus 75 tagját négy évre a tartományi parlamentek (States-Provincial) tagjainak összessége választja, három hónappal a tartományi parlamenti választások után.
Különleges alkalmakkor a két ház együttes ülést tart. Ilyenkor a szenátus elnöke elnököl. A Szenátus elnöke 2013 óta Ankie Broekers-Knol (Szabadság és Demokrácia Néppártja, VVD).