Ruszok
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ruszok-et és életünkre gyakorolt hatását. A Ruszok ma is aktuális téma, és jelentőségét nem lehet alábecsülni. A történelem során a Ruszok döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és a politikában. Ebben az összefüggésben elengedhetetlen, hogy megértsük a Ruszok különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ez a cikk átfogó elemzésen keresztül igyekszik megvilágítani a Ruszok-et és relevanciáját a modern világban.
A ruszok (szláv Русь, görög Ῥῶς) kora középkori népcsoport volt, amelyről Oroszország, Ruténia és Belarusz a nevét kapta.
Történetük
A korabeli bizánci és iszlám források (pl. Ahmad ibn Fadlán) és az 1113 körül íródott kijevi Régmúlt idők elbeszélése (Nyesztor krónika, vagy óorosz őskrónika) szerint is a ruszok északiak voltak, akik a tengerentúlról jöttek, először Északkelet-Európába és egy olyan korai alakulatot hoztak létre, amely végül Rurik kormányzása alá került.
Rurik rokona, Oleg később elfoglalta Kijevet és megalapította a "Ruszt". Rurik leszármazottainak dinasztiája uralta a kijevi Ruszt (862 után) és az utódfejedelemségeit: Galícia-Volhíniát (1199 után), Csernyigovot, a Novgorodi Köztársaságot, a Rusz királyságot (1253–1349), Vlagyimir-Szuzdalt, a Moszkvai Nagyfejedelemséget, és ők alapították az orosz cárságot.
Etimológiája
A leggyakoribb elmélet szerint a Rusz név (ahogy a svédek finn neve, Ruotsi, és észt nevük, Rootsi is) az óészaki nyelvű "evezősök" (rods-) szóból származott. A folyók, tavak fontos útvonalak voltak Kelet-Európában és rajtuk evezős járműveken közlekedtek. A Rusz szó lehet az eretileg "evezős legénység" jelentésű Roslagen svéd tengerparti övezet nevében is (vagy ahogy korábban ismerték, Roden).
Jegyzetek
- ↑ Logan, F. Donald. The Vikings in History. Taylor & Francis (2005). ISBN 9780415327565
- ↑ rus – folkestamme. Store norske leksikon
- ↑ Duczko 2004, pp. 10–11
- ↑ Rurik. Encyclopedia Britannica
- ↑ Rurik Dynasty. Encyclopedia Britannica
- ↑ Blöndal, Sigfús. The Varangians of Byzantium. Cambridge University Press, 1. o. (2007. április 16.). ISBN 9780521035521. Hozzáférés ideje: 2014. február 2.
- ↑ The Russian Primary Chronicle: Laurentian Text Translated by O. P. Sherbowitz-Wetzor ISBN 0-910956-34-0
- ↑ http://www.etymonline.com/index.php?term=Russia