Rudolph Zacharias Becker | |
Született | 1752. április 9.[1][2] Erfurt[3] |
Elhunyt | 1822. március 28. (69 évesen)[1][2] Gotha[4] |
Állampolgársága | német |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Jénai Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolph Zacharias Becker témájú médiaállományokat. | |
Rudolph Zacharias Becker (Erfurt, Mainzi Választófejedelemség, 1752. április 9. – Gotha, 1822. március 28.) német író, tanár, könyvkiadó és újságíró.
Apja Johann Balthasar Becker, az erfurti leányiskola tanára volt. Evangélikus volt, tanulmányait az erfurti evangélikus gimnáziumban kezdte, ezután a Jénai Egyetemen filozófiát és teológiát hallgatott. Itt komoly hatással volt rá Karl Theodor von Dalberg. 1782-ben a dessaui Philantropium tanára lett. Ugyanebben az évben szabadkőműves tag lett a gothai Zum Kompass páholyban, itt használt neve Henricus Stephanus volt. 1786-ban és 1789–1790 közt a páholy szónoka volt. Ernst herceg 1790-es születésnapi ünnepsége alkalmából ő volt a fő szónok az Illuminátusok által vezetett gothai szabadkőműves páholyban, és követelte, hogy egy szabadkőműves ne maradjon közömbös a Francia forradalommal szemben, hanem álljon a szabadság oldalára.
1782-ben adta ki a Dessauische Zeitung für die Jugend und ihre Freunde című hetilapot, amelyet 1784-es Gothába költözése után Deutsche Zeitung für die Jugend und ihre Freunde címen folytatott (a lap 1787-ig jelent meg). Ez az egyik legelső, ténylegesen az ifjúságnak szánt magazin. 1796-ban Grundsätze, Verfassung und Schicksale des Illuminatenordens című írásával tiltakozott a titkos társaságok ellen folytatott sajtóháború ellen. 1792-ben Friedrich Schiller Beckert akarta megbízni XVI. Lajos francia király védőbeszédének német nyelvre való fordításával. 1797-ben megalapította a Becker’sche Buchhandlung-ot Gothában, hogy könnyebben terjeszthesse folyóiratait és könyveit, e tevékenységét haláláig folytatta. Itt jelentette meg a Seeberg-obszervatórium kiadványait is, amelyek közül a Zách János Ferenc által szerkesztett Monatliche Correspondenz zu Beförderung der Erd- und Himmelskunde különösen jelentős. 1802-ben a Schwarzburg–Sondershauseni Fejedelemség hercegi tanácsosává nevezték ki. 1811. november 30-án a francia rendőrség egy, a National-Zeitungban megjelent cikke miatt letartóztatta, s Magdeburgba vitte. Ágost szász–gotha–altenburgi herceg járt közben az érdekében Napóleonnál, aki szabadon bocsáttatta.