Ebben a cikkben a Regula témáját széles és részletes perspektívából tárgyaljuk, hogy az olvasó teljes és mélyreható képet kapjon róla. A Regula-hez kapcsolódó különféle oldalakat és szempontokat megvizsgáljuk, elemezve annak fontosságát és relevanciáját a különböző területeken. Emellett a témában különböző nézőpontok és szakértői vélemények is bemutatásra kerülnek, azzal a céllal, hogy a Regula-ről ismereteket és megértést gazdagítsanak. A cikkben végig olyan statisztikai adatok, példák, esettanulmányok és gyakorlati gyakorlatok szerepelnek, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy elmélyüljön a témában, és alkalmazza a megszerzett ismereteket.
A regula a vallásokban azoknak az alapelveknek és szabályzatoknak a meghatározott gyűjteménye, amelynek célja, hogy az adott szerzetesrend tagjait segítse életeszményük egyéni és közösségi megvalósításában.
A regulát meg kell különböztetni a másodlagos, kiegészítő szabályoktól, a konstitúcióktól, statútumoktól, amelyek részletkérdésekre alkalmazzák a regula nagy irányelveit. A modern nyelvhasználat viszont nem tesz különbséget a regula és konstitúció között. Az Egyházi Törvénykönyv - a klasszikus regulák kivételével - sem kívánja meg ezek történetileg pontos megkülönböztetését.
A szó eredete a latin rego szóból származik, aminek a jelentése: szabályoz, irányít.
A szerzetesi regula a kereszténységben az egyház által jóváhagyott, a szerzetesrendek által használt szabályok összessége. Általában minden rendnek van saját regulája, de előfordul, hogy több rend használja ugyanazt.
A regula meghatározza, hogy az adott szerzetesrendbe tartozó szerzetesek miként kötelesek élni, leírja a szokásokat, a jelmondatot, és kitér a rend foglalkozására is.
A legrégebbi ismert keresztény regula Pakhomiosz nevéhez fűződik.
A 12. századi II. Ince pápaságától három regula határozta meg az akkori nyugati keresztény szerzetesség életformáját :
Az 1215-ös IV. lateráni zsinat a sokasodó regulák és visszaélések ellensúlyozására arra kötelezte az újonnan megjelenő rendeket, hogy a nagy regulák valamelyikét fogadják el. A domonkosok, pálosok pl. Ágoston-regulája szerint rendezték be az életüket.
A római katolikus kereszténységben a remete-reguláknak négy nagy korszaka különböztethető meg :