Rácz Gábor (gyógyszerész)

A mai világban a Rácz Gábor (gyógyszerész) egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. Legyen szó technológiai, kulturális, politikai vagy társadalmi térről, a Rácz Gábor (gyógyszerész) állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Számos tanulmányt és kutatást végeztek annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsék a Rácz Gábor (gyógyszerész) hatását az emberek mindennapi életére. Ebben a cikkben a Rácz Gábor (gyógyszerész)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak fontosságát, következményeit és a témával kapcsolatos különböző szempontokat. Kétségtelen, hogy a Rácz Gábor (gyógyszerész) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Rácz Gábor
Született1928. június 15.
Arad
Elhunyt2013. június 17. (85 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagyógyszerész

Rácz Gábor (Arad, 1928. június 15.Pécs, 2013. június 17.[1][2]) erdélyi magyar gyógyszerész, Rácz-Kotilla Erzsébet férje.

Életútja

A középiskolát az aradi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1946), majd párhuzamosan a Bolyai Tudományegyetemen a természetrajzi és gyógyszerészeti szak hallgatója volt. 1948-tól a marosvásárhelyi OGYI Gyógyszerészeti Karán folytatta tanulmányait, ahol diplomát (1950) és gyógyszerész-doktori címet (1958) szerzett. Ugyanitt 1949-től gyakornok, a növénytan, majd tanársegéd a drogismereti tanszéken, 1968-tól tanszékvezető és doktorátust irányító egyetemi tanár. Háromszor is dékán: 1956-58, 1962-76 és 1984-86 között. Részt vett az egyetem botanikus kertjének létesítésében és 1952-től irányításában, nevéhez fűződik az 1959-től megjelenő Magkatalógus és melléklete, a Note botanice (1965-től) szerkesztése. Több növényi gyógyterméket előállító kísérleti üzemrészleg és a marosvásárhelyi Gyógyszergyár létesítésében vett részt. Több hazai és külföldi tudományos társaság tagja, a Román Akadémia gyógynövénykutató bizottságának elnöke (1974-90), a Román Orvosi Akadémia 1993-ban rendes tagjává választotta. Vendégelőadó Belgiumban (1958), Görögországban (1967), Törökországban (1971), Németországban (1973); nyugdíjazása után (1993) Pécsett telepedett le.

Munkássága

Tudományos tevékenysége a gyógynövények szövettanára, növénykémiájára, előfordulására, termesztésére, hatástani vizsgálatára, továbbá a népgyógyászatra, természetvédelemre és gyógyszerészet-történetre terjed ki. Szakközleményei 1951-től 35 hazai és külföldi folyóiratban, főleg az Orvosi Szemle-Revista Medicală, Farmacia, Naturwissenschaften, Acta Pharmaceutica Hungarica, Die Pharmazie, Scientia Pharmaceutica, Österreichische Apothekische Zeitung, Természetgyógyászat hasábjain jelentek meg; egyéb írásait a Korunk Évkönyv (1979), A Hét, Művelődés közölte. Tanulmánya jelent meg (az Aluta 1972-es kötetében) a Benkő József kéziratában fellelhető, Erdővidék flórájára vonatkozó adatokról (Rácz Erzsébet Johannával), a romániai Kárpátok gyógynövényflórájának védelméről (Ocrotirea Naturii 19. köt. 1975); történeti áttekintést adott az erdélyi magyar gyógyszerészeti irodalomról (Péter H. Máriával, Gyógyszerészet 1987/5) s az erdélyi magyar gyógyszerészképzésről és gyógyszerészeti irodalomról a Genersich Antal Emlékkönyvben (1994) és A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 50 éve (1996) című kötetben.

Társszerzője a Plante medicinale și aromatice (1962, 1975) és a Farmacognozie (1967) című egységes egyetemi tankönyveknek, szintén társszerzője az A. Laza és E. Coiciu társaságában románul, majd magyarul is megjelent Gyógy- és illóolajos növények című könyvnek (1972, bővített kiadása 1975), valamint a Gyógynövényismeret című műnek (társszerzők Rácz-Kotilla Erzsébet és A. Laza, 1984). További kötetei: Gyógynövényismeret – a fitoterápia alapjai (Budapest, 1992), Vadon termő és termesztett gyógynövények (Budapest 1994), Természetes gyógymódok – komplementer medicina (Budapest, 1999).

Szerkesztésében jelent meg a Plante medicale din flora spontană a Bazinului Ciuc (Csíkszereda 1968) és Füzi Józseffel közösen a Kovászna megye gyógynövényei (Sepsiszentgyörgy 1973) című gyűjteményes kötet. Fejezetet írt a Hargita megye gyógy- és fűszernövényei (Csíkszereda 1980) és a Korszerű gyógynövényhasználat (Kolozsvár 1982; román változata Kolozsvár 1983) című gyűjteményes kötetekbe.

Önálló kötetei és kőnyomatos egyetemi jegyzetei: Általános botanika. I; Sejttan és szövettan. II; Vegetatív szervek (Marosvásárhely. 1954); Növényrendszer (Marosvásárhely. 1956); Növényi sejttan, szövettan (Marosvásárhely 1960). Első szerzője a háromkötetes Farmakognózia (Marosvásárhely 1983-87) című jegyzetnek, ez románul is megjelent. Részt vett a Farmacopeea Română gyógyszerészkönyv VII-IX. kiadásának szerkesztésében (1956, 1965, 1976).

Művei

  • Rácz Gábor–Csedő Károly: Farmakognozia. 2. köt.; Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, Marosvásárhely, 1970
  • Rácz Gábor–Aristide Laza–Evdochia Coiciu: Gyógy- és illó olajos növények; Ceres, Bukarest, 1972
  • Rácz Gábor–Aristide Laza–Evdochia Coiciu: Gyógynövények; 2., bőv. kiad.; Ceres, Bukarest, 1975
  • Farmakognózia. Gyógynövényismeret. Egyetemi hallgatók számára. 1 köt.; Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, Marosvásárhely, 1983
  • Rácz Gábor–Rácz-Kotilla Erzsébet–Laza Aristide: Gyógynövényismeret; Ceres, Bukarest, 1984
  • Rácz Gábor–Péter H. Mária: Farmakognózia. Gyógynövényismeret. Egyetemi hallgatók részére. 2. köt.; Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, Marosvásárhely, 1986
  • Rácz Gábor–Rácz-Kotilla Erzsébet–Szabó László Gy.: Gyógynövényismeret. A fitoterápia alapjai; Sanitas Természetgyógyászati Alapítvány, Budapest, 1992 (Sanitas szakkönyvek)
  • Rácz Gábor–Rácz-Kotilla Erzsébet: Aromaterápia mindenkinek; Aromax Rt., Budapest, 2000
  • Rácz-Kotilla Erzsébet–Rácz Gábor: Emlékképek; Edenscript, Pécs, 2002
  • Rácz-Kotilla Erzsébet–Rácz Gábor: Utószó; Edenscript, Pécs, 2002
  • Rácz-Kotilla Erzsébet–Rácz Gábor: Teáskönyv; Edenscript, Pécs, 2003
  • Rácz-Kotilla Erzsébet–Rácz Gábor: Úton-útfélen; Edenscript, Pécs, 2004
  • Rácz Gábor–Rácz-Kotilla Erzsébet–Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete. A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai; Galenus, Budapest, 2012 (Galenus könyvek)
  • Rácz-Kotilla Erzsébet–Rácz Gábor: Röpke mosolyok; Edenscript, Pécs, 2014

Emlékezete

  • A Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei című, 2014-ben megjelent enciklopédikus kötetben bemutatják életét és munkásságát.[3]
  • Az Egymásért vagyunk című, 2020-ban megjelent tudománytörténeti összeállításban munkásságára történő visszatekintés jelenik meg.[4]

Jegyzetek

  1. Heti Új Szó. . (Hozzáférés: 2014. január 17.)
  2. http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/R%C3%A1cz-G%C3%A1bor-Dr..pdf
  3. Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei pp. 159-164. Pécsi Tudományegyetem, 2014. . (Hozzáférés: 2017. május 19.) ISBN 978-963-642-594-4
  4. Dr. Szabó László Gyula: Egymásért vagyunk. Pécsi Tudományegyetem, 2020. (Hozzáférés: 2020. június 26.) ISBN 9786150081724

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek