A Play the Game világában mindig is nagy volt az érdeklődés és a kíváncsiság az emberek részéről. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött relevanciája, akár egyszerűen a populáris kultúrában betöltött szerepe miatt, a Play the Game-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgálunk mindent, ami a Play the Game-el kapcsolatos, az eredetétől a mai hatásig. Elemezni fogjuk a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint időbeli alakulását is. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Play the Game lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazokat a szempontokat, amelyek annyira relevánssá és érdekessé teszik.
Queen Play the Game | ||||
kislemez a(z) The Game albumról | ||||
B-oldal | A Human Body | |||
Megjelent | 1980. május 30. | |||
Formátum | 7" | |||
Felvételek | 1980. február–május Musicland Studios, München, Németország | |||
Stílus | Pop-rock | |||
Hossz | 3:30 | |||
Kiadó | EMI, Elektra | |||
Szerző | Freddie Mercury | |||
Producer | Queen, Reinhold Mack | |||
Queen-kronológia | ||||
| ||||
A The Game album dalai | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Play the Game az első dal a brit Queen rockegyüttes 1980-as The Game albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt, aki a híresztelések szerint Tony Bastinról, az egykori szeretőjéről írta a szöveget. 4/4-es ütemű, C-dúrban íródott, és viszonylag lassú, percenként 78-as a ritmusa.
A The Game felvételeinek második szakaszában, 1980 februárja és májusa között vették fel a müncheni Musicland Studiosban. A producere az együttessel nemrég találkozó német Reinhold Mack volt, aki igyekezett modern, gyors munkatempóra szoktatni a Queent. Az elektromos gitár és zongora mellett ezúttal a szintetizátor is szerepet kapott a hangszerelésben, habár az együttes azelőtt következetesen elhatárolódott a használatától. Ez éppen a The Game felvételei során változott meg, amikor Roger Taylor dobos bevitt a stúdióba egy frissen vásárolt Oberheim OBX-et, Mercuryt pedig lenyűgözték a szerkezet lehetőségei, így többek közt a „Play the Game”-ben is felhasználták. Egy korai demó változaton Andy Gibb, a Bee Gees tagja háttérvokálozott. A gitárszólót Brian May gitáros egy Foxx phaserrel torzítva rögzítette.
Eredetileg azt tervezték, hogy a dal után az albumnak is a Play the Game címet adják, de Taylor ezt ellenezte, mert úgy érezte, hogy úgy is értelmezhető a „játsszuk a játékot”, hogy „megalkuszunk a rendszerrel”; ezért leegyszerűsítették a The Game-re. 1980. május 30-án kislemezen is megjelent, de nem ért el különösebb sikereket, Angliában a tizennegyedik, Amerikában a negyvenkettedik helyet érte el a slágerlistán. A Record Mirror reakciója ez volt: „Újabb elvesztegetett három perc, ahogy sejtettük.” A Melody Maker szerint „klasszikus Queen szerelmes dal, olyan jellegzetes sablonban, amely egészen a »Keep Yourself Alive« stílusáig nyúl vissza”.
Ebben az időszakban az együttes mind zeneileg, mind kinézetében megújuláson ment keresztül, a The Game és kislemezei borítóin és klipjeiben már nem a régi színpadias fellépő ruhákban volt látható – rövidebbre vágatták a hajukat, és egyszerű utcai ruhákban, olykor bőrszerelésekben pózoltak. A „Play the Game” borítóján, és a videóklipjében tűnt fel először Mercury később jellegzetessé váló bajsza. Az együttes régi rajongóit meglepte a változás, sokan nem tudták elfogadni a harsány imázsváltást (a híresztelések szerint nem sokkal később az albumot támogató koncertturné egyik előadásán eldobható borotvákat dobáltak fel a színpadra. Mercury megkérdezte tőlük, hogy levágassa-e a bajszát, mire a közönség egyszerre azt kiabálta, hogy igen. Az énekes válasza ez volt: „Basszátok meg, azért sem vágatom le!”). Ez a kinézet népszerű volt abban az időben a melegek között, ráadásul Mercuryval kapcsolatban már jóval korábban célozgatott a sajtó, hogy homoszexuális, így hamar ráragadt az új kinézetére a „Castro klón” gúnynév, amellyel abban az időben a hasonlóan kinéző melegeket illették.
1980 és 1982 között játszották a koncertjeiken, de lágyabb, „emberközelibb” változatban, elhagyták a bevezetőből a szintetizátort, és Mercury sem falzettben énekelt. Felkerült a Queen on Fire – Live at the Bowl koncertalbumra és DVD-re. A 2005-ös Killer Queen: A Tribute to Queen albumra Jon Brion feldolgozásában került fel.
Hangszerek:
|
7" kislemez (EMI 5076, Anglia / Elektra E-46652, Amerika)
|