Pesti-hordalékkúpsíkság
A Pesti-hordalékkúpsíkság olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét felkeltette. Felfedezése óta felkeltette a kutatók, tudósok és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pesti-hordalékkúpsíkság különböző oldalait, a társadalomra gyakorolt hatását, a mai relevanciáját és a jövőbeni szerepét. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos és technológiai fontosságáig a Pesti-hordalékkúpsíkság kitörölhetetlen nyomot hagyott a minket körülvevő világban. Átfogó elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a lenyűgöző témára és mindennapi életünkre gyakorolt hatásaira.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Pesti-hordalékkúpsíkság | |
| Elhelyezkedés | Duna menti síkság |
| Nagytáj | Alföld |
| Középtáj | Duna menti síkság |
| Fontosabb települések | Budapest, Vác, Dunakeszi |
 | |
| Elhelyezkedése | |
 Pesti-hordalékkúpsíkság
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″ | |
A Pesti-hordalékkúpsíkság földrajzi kistáj (földrajzi tájegység) Magyarországon. A síkság az Alföld nagytáj, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi. Köznapi elnevezése a rövidebb Pesti-síkság.
Határai és leírása
Határai északról és keletről az Északi-középhegység (Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság és Monor–Irsai-dombság), nyugatról a Duna, délről a Csepeli-sík és a Kiskunság.
A Pesti hordalékkúpsíkság legalacsonyabb pontja a 98 méteres tengerszint feletti magasságú Duna, míg a legmagasabb pontja a 251 méter magas, ami egyben a Duna menti síkság legmagasabb pontja is. A tájegység egy dél felé nyitott, félmedenceszerű kistáj, amely kelet felé, a magasabb teraszok irányába lépcsőzetesen emelkedik. A teraszok nagyjából észak-dél irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei nyugat-kelet irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalják. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság.
A tájegység a Duna menti síkság északi, elkeskenyedő részét képzi, melyet a Budai-hegység és a Gödöllői-dombság közé ékelődő hordalékkúp-teraszok tagolnak. Jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. Növény fajszám: 400-600, ezen belül védett fajok száma 40-60.
Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár, amely Budapest XVII. kerülete szélén található.
Települések
A tájegység települései (a Szentendrei-sziget települései nélkül, északról délre):
- Vác
- Sződliget
- Göd
- Dunakeszi
- Budapest (a Dunától keletre eső része, Csepelt kivéve)
- Ecser
- Vecsés
- Gyál
- Üllő
- Vasad
- Csévharaszt
- Felsőpakony
- Alsónémedi
- Ócsa
- Inárcs
- Kakucs
- Újhartyán
Jegyzetek
Források
További információk
