Perna (Bosanska Krupa)

Mai cikkünkben a Perna (Bosanska Krupa) lenyűgöző világát fedezzük fel. A Perna (Bosanska Krupa) eredetétől napjaink relevanciájáig az érdeklődés és a vita tárgya volt különböző területeken. A történelem során a Perna (Bosanska Krupa) alapvető szerepet játszott különböző kultúrákban és társadalmakban, befolyásolva azt, ahogyan az emberek érzékelik az őket körülvevő világot. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Perna (Bosanska Krupa)-et tanulmányozásra és átgondolásra érdemes témává teszik. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Perna (Bosanska Krupa) mindennapi életünkben rejlő következményeit és alkalmazásait, átfogó és gazdagító képet adva erről a lenyűgöző témáról.
Perna
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBosanska Krupa
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség31 fő[1]
Népsűrűség1,3 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület24,64 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 54′ 40″, k. h. 16° 06′ 26″44.911100°N 16.107200°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 40″, k. h. 16° 06′ 26″44.911100°N 16.107200°E

Perna falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 21, közúton 40 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban és közúton 5 km-re északnyugatra levő dombos, erdős területen fekszik. A falu egy karsztfennsíkon található, ahol a 417 méter magasan Perna-hegy emelkedik. Főbb településrészei a középső részen Perna, északon Krivodo, délen pedig Grabež. Főbb ivóvízforrásai az Odžinac, a Bent, az Alino Vrelo, a Matinovac, a Krečana és a Cazinski Bunar.[3]

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 139 4
Bosnyák 0 27
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 0
Összesen 140 31

Története

A falu nevét a felette emelkedő Perna-hegyről kapta. A Celebića Njiva, a Crnkića Dolina, a Salijagića Brdo és a Musića Brijeg helynevek egykor itt élt családokra emlékeztetnek.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Krupa község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került.

Jegyzetek

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
  3. a b Poreklo prezimena, selo Perna (Bosanska Krupa). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 2.)
  4. a b Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)

További információk