A mai világban a Pavol Dobšinský olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és heves vitákat váltott ki különböző területeken. A Pavol Dobšinský megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, ellentmondó véleményeket generált, és mély elmélkedéseket váltott ki a társadalomra gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben a Pavol Dobšinský különböző szempontjait vizsgáljuk meg, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az eredetétől a következményeiig egy olyan mélyreható elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük ezt a jelenséget és a jövőre vonatkozó következményeit.
Pavol Dobšinský | |
Született | 1828. március 16. Nagyszabos |
Elhunyt | 1885. október 22. (57 évesen) Derencsény |
Állampolgársága | osztrák–magyar |
Nemzetisége | szlovák |
Foglalkozása | lelkész, író, műfordító, néprajzkutató |
Iskolái | Ján Francisci-Rimavský Gymnasium |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavol Dobšinský témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dobsinszky Pál (Pavol Dobšinský) (Nagyszabos, 1828. március 16. – Derencsény, 1885. október 22.) evangélikus lelkész, szlovák író, műfordító, néprajzkutató.
Atyja evangélikus pap volt. Lőcsén végezte a teológiát. Nagyrőcén és Breznóbányán volt káplán. 1860-ban a szlovák nyelv tanára volt a selmeci evangélikus líceumban, később pap Szirken Gömör vármegyében.
Negyven évig dolgozott a szlovák irodalmi színtéren a turócszentmártoni szlovák nemzetiségi irányban. A szlovákság néprajzával is foglalkozott. Összegyűjtötte és kiadta a szlovák nép regéit, szokásait, játékait, dalait és ezekről értekezéseket írt. Fordított Byrontól és Mickiewicztől is. Publikált a Sokol (sólyom), Lipa (hársfa), Slovenské Pohľady (Szlovák szemle), stb. folyóiratokban.
Álneve: Driencsanszky.