Paratípus
A paratípus a biológiai típusok egy fajtája. A típus segítségével egy taxon nevét rögzítik.
Állatrendszertan
A paratípus a típussorozatnak bármelyik olyan példánya, ami nem a holotípus.[1]
Ami persze a típussorozat definíciójától is függ. A típussorozat olyan anyag, amit az új faj vagy alfaj eredeti publikációjakor említettek, és a szerző nem zárta ki a típusból (a kizárás lehet implicit, például ha a szerző „paratípusokról” beszél, és közvetlenül ezután „egyéb vizsgálati anyagot” említ, akkor ez utóbbi nem része a típussorozatnak), nem hivatkoznak rá mint változatra, illetve nem kérdőjeleződik meg a taxonba tartozása (például egy olyan kijelentéssel, hogy „Itt van előttem ez a példány, ami legtöbb tulajdonságában megegyezik a típussorozat többi tagjával, de elképzelhető, hogy különbözik tőlük”, máris kizárná a példányt a típussorozatból).
Ha tehát egy öttagú típussorozatból az egyik holotípus, a másik négyet paratípusnak tekintjük.
Az ICZN nem mindig követelte meg típuspéldány létezését, de 2000. január 1-jétől minden újonnan leírt fajnak vagy alfajnak kell lennie kijelölt holotípusának vagy szüntípusainak.
Ide tartozik még az allotípus: ez olyan példányt jelöl, ami a holotípussal ellentétes nemű, és csaknem mindig az eredeti taxonleírás részét képezi, így a típussorozat részeként mindenképpen paratípusnak tekinthető. Bár az ICZN ismeri az allotípus fogalmát, azt nem kezeli névhordozó (névadó) típusnak, ezért formálisan nem határozza meg kijelölésének módját – éppen ezért kevés szerző veszi egyáltalán a fáradságot, hogy allotípust jelöljön ki. Sajnos sokszor az is előfordul, hogy az allotípus még csak nem is ugyanabba a fajba tartozik, mint a holotípus, mert a szerző tévesen azonosította.
Növényrendszertan
A paratípus fogalmát a növényrendszertan is ismeri. A paratípus az ICBN definíciója szerint[2] olyan példány, amit a szerző az eredeti leírásban említett, és nem holotípus, sem izotípus (múzeumban elhelyezett pluszpéldány) vagy a szüntípusok egyike, ha több típuspéldányt jelölt ki.
Ezen definíció szerint a paratípust nem feltétlenül kell expliciten paratípusként meghatározni az eredeti leírásban.
A paratípus haszna, hogy a többi botanikus számára információt nyújt arról, hogy az eredeti szerző milyen gyűjteményeket vizsgált meg, illetve tekintett a taxonhoz tartozónak az új taxon leírásának elkészítésekor. Ez különösen akkor fontos, ha a holotípus és az izotípusok nehezen hozzáférhetők, rossz minőségűek vagy egyes részletek hiányoznak belőlük.
A paratípusok arra is jók, hogy lektotípust[3] lehessen kiválasztani közülük, ha nincsen jó állapotban fennmaradt holotípus, izotípus, szüntípus vagy izoszüntípus.[4]
Jegyzetek
- ↑ ICZN: „Each specimen of a type series other than the holotype.”
- ↑ „a specimen cited in the protologue that is neither the holotype nor an isotype, nor one of the syntypes if two or more specimens were simultaneously designated as types” (ICBN, Art. 9.5)
- ↑ „A leírás alapjául szolgáló példányok („szüntípusok”) közül kiválasztott holotípus-példány. Valójában holotípus, amelyet azonban nem a faj leírója, hanem a csoportot revideáló taxonómus választott ki.” Forrás:
- ↑ ICBN (Art. 9.10)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paratype című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.