Pálya (csillagászat)
A következő cikk a Pálya (csillagászat) témájával foglalkozik, amely az elmúlt években felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ahogy a társadalom fejlődik és új kihívásokkal néz szembe, a Pálya (csillagászat) érdekesség és vita tárgyává vált a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásának köszönhetően. Éppen ezért fontos ezt a témát mélyrehatóan feltárni, hogy megértsük jelentőségét, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Ebben a cikkben a Pálya (csillagászat)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy egy átfogó és gazdagító látásmódot nyújtsunk, amely elmélkedésre és vitára késztet.
A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására. A pályák kutatásával, az égitestek mozgásának meghatározásával az égi mechanika foglalkozik.
Története
Bolygópályákat először Keplernek sikerült elég pontosan leírnia az úgynevezett Kepler-törvényekben. Tycho Brahe méréseiből kiderítette, hogy a bolygók ellipszis alakú pályákon keringenek, nem pedig kör alakúakon vagy epiciklusokon, ahogy korábban gondolták.
Isaac Newton felállította a gravitáció törvényét, és megmutatta, hogy abból a Kepler-törvények levezethetők, sőt általánosíthatók: a pálya bármely kúpszelet lehet, parabola vagy hiperbola is, nem csak ellipszis. Newton megmutatta, hogy két (égi)test esetén a tömegközéppont körüli pályán mozog mindkettő, és a két pálya mérete (nagytengelye) fordítottan arányos az egyes égitestek tömegeivel. Abban az esetben, ha az egyik jóval nagyobb tömegű mint a másik, a Kepler-törvényeket kapjuk a kisebbik égitestre.
Pályaelemek
Egy égitest pályáját a Nap (vagy általában egy nagy tömegű központi égitest) körül 6 adattal lehet megadni. Ez lehetne a 3 kezdeti helykoordináta és a 3 kezdeti lendület-koordináta, gyakorlatban viszont a csillagászok más adatokat használnak, melyeket pályaelemeknek hívnak:
- Az ellipszis adatai:
- a fél nagytengely hossza, amit a Naprendszerben a Nap körül mozgó égitestek esetén közepes naptávolságnak is nevezünk. A használt mértékegység a csillagászati egység (CsE), amely a Föld közepes naptávolságának felel meg, azaz 149,6 millió km.
- az excentricitás, mely az ellipszis lapultságát jellemzi (vagy ehelyett a perihélium távolsága)
- Az ellipszis elhelyezkedése:
- inklináció: az ekliptikával (vagy a központi égitest egyenlítőjével) bezárt szög
- A felszálló csomó hossza, mely megadja, hogy hol metszi a pálya az ekliptika (vagy egyenlítő) síkját
- a perihélium (napközelpont) szöge, mely megadja, hogy a síkon belül hogyan helyezkedik el a napközelpont
- Egy perihéliumátmenet időpontja
További információk
- Kéttest-probléma, Pályaelemek, ELTE interaktív csillagászati portál
