Oroszország folyóinak listája

Ebben a cikkben a Oroszország folyóinak listája témával foglalkozunk, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Oroszország folyóinak listája egy olyan probléma, amely sok embert érint világszerte, és kulcsfontosságú, hogy megértsük következményeit és következményeit. Ennek mentén elemezzük a Oroszország folyóinak listája-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a lehetséges megoldásokig. Emellett különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket tárunk fel, hogy megvilágítsuk ezt a ma oly aktuális témát. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit a Oroszország folyóinak listája-ről tudnia kell!

Oroszország legnagyobb folyója a Léna, a Jenyiszej és az Ob (az Irtissel). Mindhárom szibériai folyam a Jeges-tenger valamelyik peremtengerébe torkollik. Egyik folyamot sem lehet „a” legnagyobbnak nevezni, ugyanis a leghosszabb a Léna, vízgyűjtő terület tekintetében legnagyobb az Ob, és a legbővebb vizű a Jenyiszej (közepes vízhozamnál) – ha a folyókat önmagukban nézzük. Ha azonban hosszukat a legtávolabb eredő mellékfolyójuk forrásától számítjuk, akkor más eredményre jutunk. Az európai országrész legnagyobb folyója egyértelműen a Volga, mely a Kaszpi-tengerbe (Kaszpi-tóba) ömlik.

Ez a lap Oroszország nagyobb folyóit két szempont szerint listázza. Az első, hosszabb lista a folyókat, folyórendszereket a tengerek vízgyűjtője szerint csoportosítva tünteti fel, a másodikban a folyók szócikkei ABC-sorrendben vannak. (A két lista nem pontosan ugyanazokat a folyókat tartalmazza).

Folyók listája az egyes tengerek vízgyűjtő területe szerint

A Fekete- és az Azovi-tenger vízgyűjtője

A Balti-tenger vízgyűjtője

A Barents-tenger vízgyűjtője

A Fehér-tenger vízgyűjtője

A Kara-tenger vízgyűjtője

Az Ob folyórendszere
A Jenyiszej folyórendszere
Egyéb folyók

A Laptyev-tenger vízgyűjtője

A Léna folyórendszere
Egyéb folyók

A Kelet-szibériai-tenger vízgyűjtője

A Csukcs-tenger vízgyűjtője

A Bering-tenger vízgyűjtője

Az Ohotszki-tenger vízgyűjtője

A lefolyástalan Kaszpi-tenger vízgyűjtője

A Volga folyórendszere
Egyéb folyók

Nagyobb oroszországi folyók szócikkei ABC-sorrendben

(Az Oroszország folyói kategóriában az európai és az ázsiai folyók külön-külön kategóriát alkotnak.)

A-H

Abakan, Adicsa, Aj, Ajvaszedapur, Alatir, Alazeja, Aldan, Alej, Alsó-Tunguszka, Amga, Amguny, Amur, Anabar, Anadir, Angara, Anyuj (Amur), Anyuj (Kolima), Argi, Arguny, Bahta, Bakcsar (folyó), Barda, Barguzin, Belaja, Belaja, Belaja Holunyica, Bergy, Bija, Bikin (Usszuri), Bira, Birjusza, Bisztrij Tanip, Borzja (folyó), Brjanta, Buotama, Bureja, Cilma, Cipa, Csaja, Csaja (Ob), Csara, Csaris, Csepca, Csikoj, Csona, Csuja, Csulim (Kis-Csani-tó), Csulim (Ob), Csumis, Csuna, Csunya, Csuszovaja, Daugava, Dnyeper, Don, Donyec, Északi-Dvina, Északi-Szoszva, Felső-Angara, Gazimur, Giljuj, Gonam, Gyep (folyó), Gyeszna, Gyoma, Harkiv (folyó), Hatanga, Heta, Hilok, Hudoszej,

I-K

Igiatta, Ik, Iksza, Ilek, Ilics, Ilim, Ingoda, Ingyigirka, Inya, Inszar, Inzer, Irkut, Irtis, Isim, Iszety, Izs, Izsma, Jakobselva, Jana, Jaszacsnaja, Jenyiszej, Judoma, Jug, Juribej (Gidai-félsziget), Juribej (Jamal-félsziget), Jurjuzany, Kalar, Káma, Kamcsatka, Kan, Karaszuk (folyó), Karenga, Kargat (Csulim), Katuny, Kazim, Kenkeme, Kety, Kija, Kilmez, Kirenga, Kis-Anyuj, Kis-Cseremsan, Kis-Irgiz, Kis-Kinyel, Kis-Koksaga, Kitoj, Kljazma, Kobra, Kolima, Kolva (Usza), Kolva (Visera), Konda, Korkodon, Kosza (Csepca), Kosza (Káma), Kosztroma, Koszva, Kotuj, Köves-Tunguszka, Kubán, Kuloj (Mezenyi-öböl), Kuloj (Vaga), Kulunda (folyó), Kupuri, Kurejka, Kurlak, Kuta

L-R

Léna, Liszva, Ljapin, Lopany, Lozva, Luga, Lungha, Luza, Maja (Aldan), Maja (Uda) Mama (folyó), Márha (Léna), Márha (Viljuj), Menkere, Messzojaha, Mezeny, Mezenyi Pizsma, Miassz, Mojero, Moksa, Molodo, Moloma, Moma (folyó), Morkoka, Moszkva, Motorcsuna, Muja, Muna, Nadim, Nagy-Anyuj, Nagy-Cseremsan, Nagy-Heta, Nagy-Ik, Nagy-Irgiz, Nagy-Jugan, Nagy-Kinyel, Nagy-Koksaga, Nagy-Patom, Namana, Narva, Néva, Nugus (folyó), Nyeglinnaja, Nyeja (Unzsa), Nyeja (Vetluga), Nyeman, Nyercsa, Nyerl, Nyica, Nyuja, Nyukzsa, Ob, Oka (Angara), Oka, Olenyok, Oljokma, Oloj, Om, Omoloj, Omolon, Onon, Or, Ozsogina, Paatsjoki, Parbig, Pecsora, Peleduj, Pelim, Penzsina, Pinyega, Pisma, Pizsma (Pecsora), Pizsma (Vjatka), Pjakupur, Pjaszina, Poluj, Popigaj, Pur, Rasszoha (Jaszacsnaja), Rasszoha (Popigaj), Rosszoha

S-Z

Scsucsja, Scsugor, Silka, Szakmara, Szamara, Szejm, Szelemdzsa, Szelenga, Szelennyah, Szilva, Szim (Belaja), Szim (Jenyiszej), Szinya, Szinyaja, Sziszola, Szitte, Szjasz, Szoboloh-Majan, Szoszva, Szuhona, Szulak (folyó), Szuunduk,Szura, Szvijaga, Szvir (folyó), Tagil, Tanama, Tara, Taszejeva, Tavda, Taz, Tirma (folyó), Tobol, Tom, Tom (Zeja), Tompó, Tujun, Tumen (folyó), Tuolba, Tura, Turuhan, Tyecsa, Tyimpton, Tyukjan, Tyung, Ubagan, Ucsur, Uda (Ohotszki-tenger), Ufa, Ugra, Uhta, Uj (folyó), Ujangyina, Ungyuljung, Unzsa (Oka), Unzsa (Volga), Urál, Urgal, Urkan (Zeja, bal part), Urkan (Zeja, jobb part), Ursak, Usza, Uszva, Vaga, Vah, Vaska, Vaszjugan, Vetluga, Vicsegda, Viljuj, Vim, Visera (Káma), Visera (Vicsegda), Vityim, Vjatka, Vohma, Volga, Volhov (folyó), Vorszkla, Vuoksi, Zeja.

Források

  • Pinczés Zoltán (Székely András). Szovjetunió (I. kötet: Természetföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 143–147. o.. ISBN 963-280-303-5 I. kötet (1978) 
.