Nagygáj
Mai cikkünkben a Nagygáj lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Nagygáj a keletkezésétől a történelem során kialakult fejlődéséig a társadalom alapvető része volt, és hatással volt a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Nagygáj érdekes téma mindenki számára, aki érdeklődik ismereteinek bővítése iránt. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a mai relevanciáig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Nagygáj jelentőségét és szerepét világunkban. Ne hagyja ki ezt a teljes útmutatót, amelyben mindent megtudhat, amit a Nagygáj-ről tudnia kell!
A lerombolt katolikus templom helye
| Nagygáj (Велики Гај / Veliki Gaj) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Zichyfalva |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26365 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 560 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Terület | 34,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 05″, k. h. 21° 10′ 13″45.284722°N 21.170278°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 05″, k. h. 21° 10′ 13″45.284722°N 21.170278°E | |
| Nagygáj weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygáj témájú médiaállományokat. | |
Nagygáj (szerbül Велики Гај / Veliki Gaj, németül Groß Gaj) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.
Fekvése
Zichyfalvától 7 km-re északkeletre, a román határ mellett fekszik.
Története
Első írásos emlék 1355-ből való Gaj néven.
1811-ben katolikus németeket telepítettek le itt. A római katolikus templomot 1855-ben építették fel. 1888-ban Malenitzfalvát csatolták hozzá. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
1944-ben a németeket elhurcolták, az 50-es években a templomot is lerombolták.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1688 | 1546 | 1532 | 1308 | 1039 | 898 | 790[2] | 560[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 670 | 84,81 |
| Cigányok | 72 | 9,11 |
| Magyarok | 15 | 1,89 |
| Macedónok | 7 | 0,88 |
| Románok | 3 | 0,37 |
| Szlovének | 2 | 0,25 |
| Muzulmánok | 2 | 0,25 |
| Szlovákok | 1 | 0,12 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,12 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
