Nagy Sándor (irodalomtörténész, 1877–1963)

Ez a szócikk az 1877 és 1963 között élt magyar irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Sándor (egyértelműsítő lap).

Nagy Sándor (Vác, 1877. november 15. – Budapest, 1963. október 29.)^[1] magyar irodalomtörténész.

Szülei Nagy Mihály és Kiss Terézia.^[1] A budapesti egyetemen szerzett tanári diplomát; 1926-ig a szászvárosi református Kuun Kollégium igazgatója volt; iskolájának bezárása után áttelepült Magyarországra, s Budapesten volt középiskolai tanár.

1907-10 között több tanulmánya jelent meg Tompa Mihály életéről és költészetéről az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Budapesti Szemlében és az Urániában. Foglalkozott Mikszáth Kálmán humorával (ItK, 1914), a János vitézzel és a Toldival (ItK, 1914; Urania, 1917). Gróf Kuun Géza élete és munkássága c. összefoglalása önálló kiadásban is megjelent (Szászváros, 1920).

Az 1925-ös centenáriumra könyvet írt Jókai Mórról, összefoglalva benne az író életútját és alkotói pályáját (Jókai. Jubileumi kiadás az író születésének 100. évfordulója alkalmából. A Brassói Lapok kiadása, Brassó, 1925). Arany Toldija címmel irodalomtörténeti és néptani tanulmányt írt (Budapest, 1935).

Felesége Vékony Eszter, akivel 1908-ban Kisjenőn kötött házasságot.^[1]

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  

• Walter Gyula: Dr. Nagy Sándor: Jókai. Ellenzék, 1925. május 10.
• Csűry Bálint: Jókai. Nagy Sándor könyve. Pásztortűz, 1925. 226.

• Jókai Mór emlékezete Erdélyben