Nagy Lajos (jogi szakíró)
A mai világban a Nagy Lajos (jogi szakíró) egyre nagyobb jelentőségű téma, amely minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. Megjelenése óta a Nagy Lajos (jogi szakíró) szenvedélyes vitákat váltott ki, és folyamatos tanulmányokat és kutatásokat generált. Idővel sok ember mindennapi életének központi elemévé vált, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodnak, cselekszenek és viszonyulnak a körülöttük lévő világhoz. Ebben a cikkben a Nagy Lajos (jogi szakíró) különböző aspektusait és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását fogjuk feltárni, átfogó és részletes látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük valódi jelentőségét.
Nagybaconi Nagy Lajos (Bősháza, 1907. május 2. – ?) erdélyi magyar jogi szakíró. Kolozsvár tiszti ügyésze (1940–1944).
Életútja
A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett, az I. Ferdinánd Egyetemen jogi doktorátust szerzett. Ügyvédi irodát nyitott. Tevékeny részt vett a kolozsvári Atletikai Club (KAC) sporttevékenységében. Az 1937-es Vásárhelyi találkozón is szerepet játszott. 1940. november 20-tól a bécsi döntéssel Magyarországhoz került Kolozsvár tiszti ügyésze.
Kötetei
- Anglikán lelkész-típusok a XVIII. és XIX. század angol regényeiben (Budapest). (Hungária Nyomda Rt.). (1943)[1]
- A kisebbségi jogok a román jogi irodalomban (Kolozsvár, 1944).
Jegyzetek
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
További információk
- Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
.svg){kind=small}