Marsz–7

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Marsz–7 hatását a modern társadalomra. A Marsz–7 felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, heves vitákat váltva ki a relevanciájáról és a következményeiről. Az évek során a Marsz–7 jelentős változáson ment keresztül, általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Ez a cikk az eredetétől a kortárs kultúrára gyakorolt ​​hatásáig közelebbről megvizsgálja, hogy a Marsz–7 milyen szerepet játszik a mai társadalomban, és hogyan alakította váratlan módon világunkat.
Marsz–7
OrszágOroszország
Küldetés típusa
Küldetés
CélégitestMars
Indítás dátuma1973. augusztus 9.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 81/24 indítóállás
HordozórakétaProton SL-12/D-1
Az űrszonda
Tömeg3260 kg

A Marsz–7 a szovjet Marsz-program második generációjának Mars űrszondája. Az M–73P típusú űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette meg.

Küldetés

1973. augusztus 9-én egy Proton SL-12/D-1 rakéta segítségével állították Föld körüli pályára, majd egy gyorsítófokozattal irányították a Mars felé vezető pályára. Útközben automatikus pályakorrekciót hajtott végre. A szállító és szonda egység össztömege 3260 kilogramm volt. 8 hónapos repülés után, 1974. március 9-én ért a Mars közelébe. Automatikus tájékozódás után a leszállást elősegítő helyzetbe állt, majd a Marstól 48 000 kilométer távolságban elindította a leszállóegységet.

A szállítóegység, valamint a leszállóegység technikai hiba miatt elrepült a Mars mellett és keringési pályára állt.

Jellemzői

Az M–73-as sorozat M–73P változatához tartozó szonda feladata, méretei, műszerezettsége megegyezett ikertestvérével, a Marsz–6 űrszondával. Repülés közben mérte a kozmikus gamma-sugárzást, a napszelet, az interplanetáris mágneses teret és a meteorok jelenlétét. A leszállóegység műszerezettsége megegyezik a Marsz–3 szondáéval.

Források